Eladta a város az egyik RMDSZ-iroda helyiségét

Eladta a város az egyik RMDSZ-iroda helyiségét
Kedd este a Szakszervezetek Művelődési Házában küldöttgyűlést tartott az RMDSZ megyei szervezete. A beszámolók, a viták és a határozathozatalok után kiosztottak három Hűség-díjat és egy A kezdet díjat.

Cseke Attila szenátor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke szerint az elmúlt időszak történései alapján ismét megerősítést nyert, hogy nincs más alternatívája a romániai magyar közösség érdekvédelmének, és ezt nem lehet felváltani különféle úgynevezett új generációs vagy globalista politizálással. Az RMDSZ ugyanakkor egy befogadó szervezet, mindenki megtalálja benne a helyét. Munka van bőven, és szükség is van mindenkire, főleg azért, mert meglátásában egyértelmű jelek utalnak arra: létezik egy tudatos szerkezeti és szervezeti törekvés abba az irányba, hogy gyengüljön a magyarság érdekképviselete Romániában, illetve Kárpát-medence-szerte. A cél szlovák mintára egy olyan vegyes párt létrehozása, mely átvenné az RMDSZ szerepét, hogy úgymond megmentse a magyarokat és az országot. Ezt azonban nem szabad megengedni nekünk, és ez ellen a gyógyszer az erős kiállás. Arra is figyelmeztetett: nem igaz az az állítás, amit lépten-nyomon hallunk a többség részéről, miszerint modellértékűen bánnak velünk. Talán akkor igen, ha mi is 1 százalékot képviselnénk, vagy el akarnánk vándorolni- ezzel arra utalt a honatya, hogy Korond polgármesterét csaknem 80 ezer euróra büntették meg amiatt, hogy kitette a Községháza feliratot, miközben a Brassó megyei Vidombákon, ahol csupán alig 1 százaléknyi szász kisebbség él, senkit se zavar, hogy évek óta ki van téve a városházára németül az, hogy polgármesteri hivatal.

Biró Rozália parlamenti képviselő az Európai Unió külpolitikai bizottságának a jelentéséről számolt be röviden, mely 17 pontban figyelmeztet komoran, de tárgyilagosan az Európára leselkedő veszélyekre. Egy elég szomorú kép bontakozik ki a raportból, a képviselő asszony szerint ezért is fontos erős Kárpát-medencei magyar képviseletben gondolkodni. És ezért nem mindegy az, hogy két vagy három RMDSZ-es képviselő fog-e ott ülni az európai parlamentben. „Nem akarok senkit se riogatni, de azért a valóságot érzékeltetni kell. Tűnődjön el mindenki azon: szeretné-e azt, hogy egy olyan világban éljen, ahol a 16 éves gyermeke vagy unokája dönthet majd arról, hogy férfi, nő vagy esetleg nem nélküli nemű akar-e lenni”- fogalmazott.

“Elgurult a gyógyszer”

Pásztor Sándor megyei tanácselnök többször is azon meggyőződésének adott hangot, hogy „elgurult a gyógyszer Váradon”. Kezdődött szerinte ez azzal, hogy körülbelül másfél, két évvel ezelőtt Mihai Drecin történész professzor beállított hozzá egy olyan dokumentummal, mely arról szólt, hogy ünnepeljék meg a centenáriumi hős Váradot, amit ő természetesen nem írt alá. Ezután a fejlemények aztán olyan szintre jutottak, hogy a legnacionalistább erők is megirigyelhetik. Talán a kétezret is eléri jelenleg a piros-sárga-kék zászlók száma Várad központjában, és hogy valami nagyon nincs rendben, ezt az is jelzi, hogy a polgármester egy olyan húsvéti köszöntőlapot küldött neki, mely a bevonuló román hadsereget ábrázolja. A helyzet szomorú, mert azt akarják belénk sulykolni minduntalan, hogy legyőzöttek vagyunk- állapította meg az önkormányzati vezető. Hozzátette: május 26-án, az EP-választáson azt kell ezért nekünk bebizonyítanunk, hogy ez nincs így, és visszatérhet a normalitás.

Aranyics János küldött azt firtatta: az RMDSZ miért engedte meg azt, hogy a város eladja azt a helyiséget, melyet 2000 óta a várad-rogériuszi iroda bérelt, és melynek betudhatóan ott ez megszűnt működni?

Szabó József megyemenedzser úgy vélte: szükség van olyan projektekre is, melyek mögé egyaránt be tud állni a magyar és a román közösség is, mindazok, akik számára fontos, hogy a szülőföldjükön boldoguljanak.

Reagálva az Aranyics János által mondottakra, Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének az ügyvezető elnöke felidézte, hogy három éve, szintén másfél hónappal egy választás előtt, a megyei RMDSZ-nek kellett költöznie, esetében a Sas-palotából. Semmi újdonság sincs tehát, mert úgy látszik, hogy a helyi önkormányzat divatot űz abból, hogy az RMDSZ-től elvesz székházakat. „Mi azonban nem adjuk fel. Amit elveszítünk, komoly munkával visszaszerezzük, sőt új ingatlanokat is szerzünk”- közölte, arra utalva ezzel, hogy tavaly az országos RMDSZ egyik alapítványa megvásárolta a Sonnenfeld-palotát, mely magyar házként, kulturális központként fog működni.

A politikus ugyanakkor gusztustalannak és zavarónak nevezte azt, hogy az önkormányzat egy olyan román hadsereg felszabadításként értékelt száz évvel ezelőtti bevonulását ünnepelte, mely néhány órával korábban, 1919-ben 110 ártatlan magyar ember életét oltotta ki Köröstárkányban és Kisnyégerfalván.

A felszólalások után Cseke Attila és Szabó Ödön díjakat adott át. Hűség-díjban részesült Seres Erzsébet bályoki nyugalmazott pedagógus, Sárközi Sándor nagyszalontai építőmérnök, volt megyei tanácsos és Boros József érmihályfalvi tanár. A Kezdet-díjnak örvendhetett ebben az esztendőben Szilágyi Ibolya, aki 2000-2017 között a várad-velencei RMDSZ-körzet alelnöke volt, és 2008 óta a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesületét vezeti.

Ember az embertelenségben

A rendezvény a nyárádszeredai Bekecs Néptáncszínház Ember az embertelenségben című táncszínházi produkciójával ért véget, mely azon erdélyi magyarok előtt tisztelgett, akik a 20. században életüket áldozták a hazájukért, a családjukért, az embertársaikért, és nem utolsósorban azért, hogy gyermekeik egy jobb világban éljenek, példát mutatva emberségről, bátorságról, hazaszeretetből, kitartásról, hitről. Szabó Ödön elmondása szerint az RMDSZ ezzel az előadással kívánt csattanós választ adni a váradi önkormányzat által az elmúlt hétvégén szervezett centenáriumi ünnepségekre.

Ciucur Losonczi Antonius