„Ej, haj libabőr, ajajaj…”

„Ej, haj libabőr, ajajaj…”

A Moldvai Csángómagyarok
Szövetsége 2000-ben kezdte el a Moldvai
Csángó Oktatási Programot, hogy
megmaradjon a moldvai csángó magyarok
ízes nyelve, hagyományos táncai,
dalai, muzsikája.


1225-ben II. Endre magyar király
határvédelmi céllal
Keleti-Kárpátok mindkét
lejtőjére magyar
határvédőket telepített a mai
moldvai magyarok őseinek első
csoportjaként, ezután
Magyarországról kanonoki kar,
alsópapság, katonaság és
dolgozó nép települt át
Moldvába. Később többször
is előfordult, hogy vallási és
politikai üldözés elől
menekülve Erdélyből magyar
közösségek települtek ki a
Kárpátokon túlra. Az 1992-es
romániai
népszámlálási adatok
szerint, akkor Moldvában közel
negyedmillió római katólikus
élt. A magyar és nemzetközi
szakirodalom egyöntetűen egyetért
abban, hogy a katolikus lakosság döntő
többsége magyar
származású. Minden
tudományos alapot nélkülöz azon
román felfogás, amely a moldvai
csángókat a katolikus egyház
által elmagyarosított románoknak
tekinti. A moldvai csángó falvakban
hivatalosan soha nem lehetett a római
katólikus szertartás nyelve a

magyar, először latinul, majd román
nyelven folyt a mise. A múlt század eleje
óta Moldvában többször is
hivatalosan megtiltották a magyar nyelv
használatát a templomban, az
intézményekben és a
nyílvános helyeken, sőt akár
meg is bűntették azokat, akik ez ellen
vétettek. Az asszimilációs
folyamatok eredményeként ma már a
moldvai katolikusok jelentős része nem
ismeri anyanyelvét, magát románnak
tartja. Mégis még csaknem 50 moldvai
településen él a
csángó nyelv, amely a magyar nyelv egy
archaikus változataként maradt
fenn.
A magyar
oktatásról


A Moldvai Csángómagyarok
Szövetsége 2000-ben kezdte el a Moldvai
Csángó Oktatási Programot. Az
érvényben levő oktatási
rendelkezések szerint román
tannyelvű iskolában is
tanítható az “anyanyelv” nevű
tantárgy, amely óraszáma heti 3
vagy 4 órában van meghatározva.
Ahhoz, hogy ez egy iskolában elindulhasson a
magyar nyelv oktatása legalább hét
szülői kérvény
szükséges. A jelenleg
Szatmárnémetiben táborozó
csángó gyerekekkel érkezett magyar
nyelvet oktatókat kérdeztük
tevékenységükről.–Először
iskolán kívüli foglalkozások
keretében kezdjük el a magyar nyelv
oktatását egy településen,
jelenleg 21 faluban folyik iskolán
kívüli magyar oktatás.
Mindenütt szeretnénk a magyar anyanyelv
oktatását az iskola tantervébe is
bevezetni, de sok esetben az iskola
vezetősége ellenkezik ez ellen,
megpróbálják lebeszélni a
szülőket. Jelenelg 14 faluban oktatunk magyar
nyelvet az iskolában

is–számolt be Varga Máté
magyar oktató. Az iskolán
kívüli tevékenységek nagy
előnye, hogy majdnem minden
településen sikerült megszervezni a
moldvai csángók hagyományos
táncainak, énekeinek,
muzsikájának az
oktatását.–Két éve
tanítok magyar nyelvet Pokolpatakon
iskolán kívül–mondta el
Csiszér István magyar
oktató.–Először
megpróbáltam beilleszkedni a
közösségbe, beszélgettem a
szülőkkel. A helyi magyar dialektusból
kiindulva-itt falunként változik a
tájnyelv- próbáltam
rávezetni a gyerekeket, hogy szeressék
szüleik, nagyszüleik nyelvét, az
önbizalmukra alapoztam, majd az irodalmi nyelvet
is beloptam a tanításba. Jelenleg 1500
csángó gyermek tanul magyarul,
közülük jövőre 95-en tanulnak
tovább magyar nyelvű
középiskolákban, főleg
Csíkszeredában. A magyarul tanuló
gyermekek számára
szavaló-és magyar
tantárgyversenyeket,
népdalénelkési versenyeket
szerveznek, a csángó

gyermek-tánccsoportok rendszeresen
rendezvényeken lépnek fel, nyaranta
anyanyelvi és közösségi
táborokban vesznek részt
Magyarországon és Erdélyben.
Pándi Annamária