Együttműködéssel védeni kellene a méhállományokat

Együttműködéssel védeni kellene a méhállományokat
Bíró Károly érmihályfalvi méhész nemrégiben állománya felét vesztette el egy mezőgazdasági terület bepermetezése után. Ennek kapcsán kérdeztük a méhészkedés nehézségeiről, illetve arról, hogyan lehetne a károkat elkerülni a mezőgazdászokkal együttműködve.

A méhészkedést sokan egy könnyű pénzszerzési módnak gondolják, mondván: a hasznot a méhek hordják össze. Ez nem pont így van, nem csak sok munkával jár a méhészkedés, de sok veszély is leselkedik a szorgos kis rovarokra. Ráadásul az emberi nemtörődömség is méretes károkat tud okozni az állományokban. Bíró Károly érmihályfalvi méhésztől érdeklődtünk a részletekről, annak apropóján, hogy a napokban állományának fele elpusztult egy mezőgazdasági terület bepermetezésének következményeként.

-Könnyű pénzkereset a méhészet?

-Valóban sokan úgy gondolják, hogy a méhészkedés az állattartás legkönnyebb és legkifizetődőbb ágazata. Szerintük nem kell mást tenni, csak venni pár méhcsaládot és a begyűjtött mézet kipergetni, majd jó áron eladni. Ez távolról sem így van. Rengeteg vesződség és kiadás van, nagyon sok tényező befolyásolhatja a nyereséges méhészkedést. Egy méhcsalád rajállapotból termelő családdá fejlesztése éveket vesz igénybe. Új lépek építtetése, az anya petézőkedvének serkentése, a fészek szezononkénti átrendezése, az időszakos ellenőrzések, a család telelésre való előkészítése, hordásmentes időben etetése, mind-mind rengeteg idővel és vesződséggel jár. A kaptárak és segédeszközök karbantartása, felújítása is rendkívül idő- és pénzigényes.

-Milyen veszélyek leselkednek a méhekre?

-A méhtenyésztést nagyon sok kártevő és betegség teszi bizonytalanná. Cinke, gyurgyalag (színes tollazatú, fecske-méretű madár), egér, molylepke, méhtetű – mind a méhek ellenségei. Nem beszéltünk még a méhek betegségeiről, amelyek szintén szép számmal vannak: a hasmenés, gyomorvész, költésrothadás, költésmeszesedés, méhbénulás, stb., valamint a titokzatos CCD (a tájékozódóképesség elvesztése), nagyon komoly gyógyszeres kezelést igényelne… ha engednék. Ugyanis az uniós egészségügyi szabályok értelmében a méztermelő méhek nem kezelhetőek élelmiszerre káros hatóanyagot, antibiotikumot tartalmazó gyógyszerekkel. Így csak a természetbarát kezelés, a gyakori fertőtlenítés és a családok szelektálása áll a méhész rendelkezésére, ha továbbra is méheket akar tartani. Mindezen veszélyek jelenlétét fokozza az emberi felelőtlenség és szűklátókörü gondolkodás.

-A méhek beporzást végeznek, mégsem óvják őket?

-Tudott dolog, hogy a mezőgazdasági kultúrák rovarok általi beporzása létszükséglet. Az emberek által elfogyasztott élelem mintegy 30% -át a rovarok beporzó munkája biztosítja. A legtöbb mezőgazdasági növény a méhek munkája által 30-50%-ban termel többet, mint anélkül. Értékben számolva, a mezőgazdaság számára produkált haszon ötvenszerese a méz értékének. Ebből is kitűnik, hogy a méhészet igazi nyertese nem a méhész, hanem a mezőgazdász, aki szinte ingyen kapja ezeket a “szolgáltatásokat” ezektől a rovaroktól, és a velük küszködő méhészektől. Az is tudott, hogy a mezőgazdasági kultúrákat is védeni kell a kártékony rovaroktól, élősködőktől. A felhasznált rovarölő szerek nem tesznek különbséget a kártékony és hasznos rovarok között. Mivel a méh egy méregre nagyon érzékeny rovar, egy rovarirtót tartalmazó permetpára is tömeges pusztulást okoz az állományban. A méh működési hatásköre több kilométer átmérőjű is lehet, így a rovarölő szerek használata a méh-telephelytől több kilométerre is pusztít. Elég, ha a méhek olyan terület fölött repülnek át, amelyet méreggel kezeltek, sőt, a mérgezett méh mézgyomrába is kerülhet ebből a méregből, amely a mézbe kerülve tovább pusztítja az állományt és mérgezi a fogyasztási mézet is.

-Hogyan lehet mindkét fél számára elfogadható megoldást találni?

-Nem várható el a gazdáktól , hogy a méhek kedvéért a kártékony rovarok irtásáról lemondjanak. Régebben, mikor egy gazda permetezésre készült, még időben a környék méheszeinek egy-egy kaptárára figyelmeztető levelet rakott. Ebben közölte a méregkezelés dátumát és a felhasznált anyag nevét. Ebből a méhész megtudhatta, hogy melyik nap és mennyi ideig kell kaptárait zárva, kaptárszellőzőit nyitva tartania, és vízzel ellátni méheit. Manapság uniós jogszabály kötelezi a méreggel permetezőt az illetékes hivatal értesítésére, amelyik szintén köteles a nyilvántartott méhészeket írásban figyelmeztetni a méhekre veszélyes növény, vagy talajkezelés lehetőségéről. Tudva mindezeket, magas fokú felelőtlenség, szűklátókörűség, és már-már bűncselekménynek számít a fent említett egyszerű és költségmentes intézkedések elmulasztása. Ez történt méhészetemben is a napokban, mikor valamelyik környékbeli gazda rovarölővel permetezett valahol, egy napraforgótáblára kitelepített méhesem közelében, anélkül, hogy értesített volna. Állományom mintegy fele elpusztult, megmaradt méheim termelésére sem számíthatok már ebben az évben. Védekezésül, mi, környékbeli méhészek tervezzük egy megfigyelőhálózat kiépítését, így, ha valahol szabálytalan méregkezelést észlelünk, értesítjük a megfelelő hatóságot és szorgalmazzuk a büntetőintézkedések megtételét.

Rencz Csaba



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .