Egységesíteni kell a dolgozatjavítási szempontrendszert

Világosan, egyértelműen megszabott mércéhez viszonyítva kellene javítani a tanároknak az érettségi dolgozatokat
Világosan, egyértelműen megszabott mércéhez viszonyítva kellene javítani a tanároknak az érettségi dolgozatokat
Az idei érettségi vizsgákon feltűnő volt, hogy a különféle tantárgyakból újrajavított dolgozatokra adott jegyek sok esetben lényegesen eltértek az eredeti osztályzattól. Különösen érvényes volt ez a román és a magyar dolgozatokra.Ennek a témának jártunk utána.


Az idei érettségi sok diák számára a szerencsén is múlott és nem csak abban az értelemben, hogy olyan tételt kaptak, amelyeket éppen érettségi előtt ismételtek át, hanem abban az értelemben is, hogy ha megóvták a vizsga eredményét, akkor jó esetben olyan megyébe került a dolgozata, ahol engedékenyebb tanárok javítottak, akik lényegesen nagyobb jegyeket adtak. Az országos eredményekből úgy tűnik, hogy első körben eleve szigorúbbak voltak a javítótanárok. Kovászna megye esete kirívó etekintetben. A Háromszék napilap arról számolt be, hogy a háromszéki érettségizők román dolgozatait alulértékelték, hiszen a fellebbezések újrajavítása után több esetben három-négy ponttal is nőtt a dolgozatra adott jegy. Ebben a megyében 209 fellebbezés volt román nyelvből, 161 esetben jegyet emeltek, volt olyan eset, hogy a javítás után 2,9-ről 6,9-re, 5,9-ről 9,55-re, vagy 3,4-ről 6,15-re emelkedett a román jegy. Ez a jelenség ráadásul többségében magyar érettségizőket érintett. Hargita megyében 842 dolgozatot óvtak meg az érettségizők, ezeknek közel a felét a román nyelv és irodalomból írt dolgozatok tették ki. A 842 megóvott dolgozatból 599 esetben növelték a jegyet. Bihar megyében 1343 óvást nyújtottak be a diákok az első körben kifüggesztett érettségi eredmények után: 536 óvást románból, 69-et az anyanyelv, 408-at a kötelező szaktantárgy és 330-at a választott tantárgy vizsgaeredménye ellen. A javítás utáni eredményeket végigpásztázva megállapítható, hogy a román nyelv és irodalom érettségit első körben a Bihar megyei dolgozatok esetében is szigorúbban osztályozták, mint az óvások után, nagyon sok esetben több mint másfél ponttal lett magasabb a román nyelv és irodalom írásbeli eredménye, de a magyar írásbelik is sok esetben kiugró, több mint egy pontos javulást mutattak. Az Ady Líceumban volt diák, aki magyarból 3,55-ről 5.5-re javított, illetve olyan diák is, aki először 5.9-et kapott, a javítás után pedig 7,45 lett a magyar érettségije. Az Eminescu Főgimnáziumban is magyarból első körben 4.1-et, az óvás után 6.1–et kapott az egyik diák, itt is voltak jelentős emelések románból, például az egyik diák 7,3-ról 9.05-re javított, és a sor folytatható lenne.

Siralmas

Olyannyira feltűnő volt az idén ez a jelenség, hogy a Tanulók Országos Tanácsa július 13-án közleményt adott ki, melyben siralmasnak minősítette az idei évi érettségi dolgozatok javítását. „Noha minden tanévben vannak jelzések kisebb gondokról, de a 2017-es tanévet, úgy tűnik, súlyos javítási hibák jellemzik, mely hibák befolyásolják a diákok eredményeit és a felsőoktatási intézményekbe való bejutásukat. Közleménye végén a diáksezervezet az oktatási minisztériumtól azt kéri, hogy állapítson meg egyértelmű javítókulcsokat, a javítótanároktól pedig azt, hogy a lehető legobjektívebben ítéljék meg a dolgozatokat.

Egységesíteni

Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes vázolta fel a Bihari Naplónak az érettségi dolgozatok javításának eljárását. Mint elmondta, a megírt érettségi dolgozatokat kicserélik a megyék között: minden megyének megvan az ún. javítómegyéje, a megóvott írásbeli dolgozatokat pedig egy harmadik megyében bírálják el. Mint Kéry Hajnal elmondta, a minisztérium szerint ennek az eljárásnak a pozitív hozadéka az, hogy a javító tanároknak így semmilyen kötődésük nincs a dolgozatokhoz, és a javítóközpontokon sincs nyomás ezáltal. Arra a felvetésünkre, hogy most viszont azért van nyomás a javítóközpontokon, mert túlságosan nagyok az eltérések az eredeti és az óvás utáni jegyek között, Kéry Hajnal azt válaszolta, hogy a korábbi években valóban nem voltak ekkora arányú eltérések az első és a végleges jegyek között. Azonban nem a tanfelügyelőségeknek, hanem a minisztériumnak kellene összehasonlítást végeznie és valamilyen véleményt megfogalmaznia ennek a jelenségnek az okairól. Azt azonban megjegyezte, hogy az egységességet akkor sem lehet országszerte biztosítani, ha a dolgozatok helyben maradnak.

Szubjektív

Korábban Szatmári Ildikó, a Lorántffy Zsuzsanna gimnázium magyartanárja, aki javítótanárként is tevékenykedett az idei érettségin, lapunknak elmondta, hogy ő Arad megyei magyar dolgozatokat javított, és azt tapasztalta, hogy nagyon szubjektívebbé vált a javítás, hiszen a korábbi műfaj- és stílustörténet központú tematikát a motívumközpontú tematika váltotta fel az idei érettségin, ami nagyobb szabadságot nyújt a diáknak a témaválasztásra, ugyanakkor a tanárnak is az elbírálásra. András Emese, a nagyváradi Ady Endre Líceum magyartanárja szerint is gondot okoznak a nem egységes javítási szempontok. Mint azt korábban lapunknak kifejtette, értelmetlennek tartja, hogy más-más megyében javítják a dolgozatokat, „de ha már így van, akkor sem értem azt, hogy miért nincs valaki, aki ezt az egészet kézben tartaná és koordinálná, hogy ne forduljon elő az, hogy az egyik megyében magasabb elvárások vannak, a másikban meg kisebbek”. Mint kifejtette, ha nincs egy központi irányítás az, oda vezet, ami az idei érettségin történt például a Bihar megyei diákok dolgozataival, amelyeket kijavították egy megyében, de akik fellebbeztek, azoknak a dolgozatai egy másik megyébe kerültek, ahol legalább egy jeggyel magasabb értékelést kaptak. „Kell legyen egy központi irányítás, egyfajta egységesség, mert így minden javítótanár a saját diákjának a tudásszintjéhez méri a dolgozatokat” – fogalmazott András Emese. A tanárnő szerint a javítótanároknak nem a kiemelkedően jó tanulók tudásszintjéhez mérve, hanem egy világosan, egyértelműen megszabott mércéhez viszonyítva kellene javítsák az érettségi dolgozatokat, hiszen, mint fogalmazott. „Nem az eminens tanuló az etalon, aki magasan átugorja a mércét! Az átlagosan jól fogalmazó értelmes gyerek is megérdemelné a tízest”.

Objektívabb elbírálást

Kéry Hajnal szerint is egy nagyon egyértelmű, aprólékosan, a részletekig lebontott javítókulccsal lehetne elősegíteni a minél objektívabb elbírálást, ugyanakkor azok, akik a tételeket és a javítókulcsokat összeállítják, képzéseket is kellene tartsanak a javítótanároknak. Mint elárulta, évekkel ezelőtt voltak ilyen képzések, melyeknek voltak is pozitív hozadékai. De amióta megszűntek ezek a képzések sok minden változott az oktatásban, a tananyag, a vizsgatételek, az elbírálási kritériumok stb., úgyhogy időszerű lenne ismét megtartani ezeket a képzéseket.

Pap István