Egy újabb jó példa Romániának

Karl Heinz Lambertz miniszterelnök
Karl Heinz Lambertz miniszterelnök
Belgium német ajkú közössége autonóm tartományának miniszterelnöke is fogadta küldöttségünket, amelyik a vezető európai kisebbségi nyelvű napilapok képviselőiből állt össze. Példát mutatott Romániának.

Nagyon jól vannak, az autonómia ugyanis valóban megoldás számos gondra – lényegében ez derült ki, amikor a múlt hét végén felkerestük Belgiumban a német nyelvközösség autonóm tartományának székhelyét, Eupen várost. Mint már arról lapunkban beszámoltunk, az elmúlt napokban Brüsszelben tanácskozott az Európai Kisebbségi Nyelvű Napilapok Szövetsége (MIDAS), amelynek lapunk is tagja. Az Európai Parlamentben voltak megbeszélések EU-s reprezentánsokkal, ezt követően pedig a delegáció ellátogatott a németek autonóm tartományának parlamentjébe, amely Eupenben található. Itt fogadta szerkesztőségeink képviselőit a tartomány miniszterelnöke, Karl Heinz Lambertz.

Félelem nélkül

A politikus, aki a MIDAS idei újságíró-díjainak átadásán is részt vett később az egyik kormányépületben, méltatta a különböző európai országok fő kisebbségi nyelvű napilapjainak együttműködését. Ugyanakkor áttekintést nyújtott arról, milyen autonómiával bírnak, amely újabb modell lehet más nemzeti közösségek számára is.

Belgiumban három nyelvi és kulturális alapon szerveződő közösség van, a vallonok és a flamandok mellett a német ajkúak is ilyet alkotnak. Az utóbbiak területei a keleti kantonokban helyezkednek el, és jelenleg széles körű önrendelkezéssel bírnak. A németek ezen területei 1920-ig Poroszországhoz tartoztak, az első világháborút lezáró békeszerződések sorolták e régiót Belgiumhoz, bár a lakosság majdnem száz százalékban német. Belgium kezdetben állami szinten akadályozta az új területein élők jogérvényesítését, aztán 1940-ben Németország elfoglalta ezeket a részeket, majd 1945-ben ismét Belgiumhoz kerültek. Ekkor már a belgiumi hatalom intenzív elnyomásnak tette ki a németeket, kollektív bűnösnek, náci kollaboránsnak kiáltva ki őket. Csakhogy 1960-at követően alkotmányreform kezdődött, ekkor osztották négy nyelvi közösségre az országot, a flamand (holland), a vallón (francia), a hivatalosan kétnyelvű brüsszeli, valamint a német közösségre. 1973-tól működik a németek külön parlamentje és kormányzata, amelyet most felkerestünk Eupenben. Mint megtudtuk, lényegében mindenben teljes döntési szabadsággal bírnak, ami nem az egész országot érintő kérdés. Viszonylagos jólét alakult ki ennek nyomán, itt a bevándorló is kevesebb. Bár, mint egyik vendéglátónk megjegyezte, a kevés betelepülő közül jó páran épp Romániából érkeztek. Az önrendelkezés nemcsak a nyelvi és kulturális ügyekben él, hanem az ezzel összefüggő gazdasági döntésekre is kiterjed. E területeken jelenleg további önállósodási törekvésekről folynak az egyeztetések, ezek egyik fő támogatója épp vendéglátónk, Karl Heinz Lambertz miniszterelnök. Mostanság főleg az önkormányzataik pénzelésének, az infrastruktúra fejlesztésének, a szociális hálót érintő ügyeknek és a foglalkoztatáspolitikának az önállóvá tételét szorgalmazzák. Ami a pénzügyeket illeti, az autonóm térség költségvetésének messze legnagyobb részét a föderális állam központja, azaz Brüsszel biztosítja. Emellett támogatást kapnak Vallónia régiótól, amelynek részei, és csak ezt követik az adókból befolyt összegek. 1992 óta a német területeknek saját kincstáruk is van, teljesen önállóan intézhetik pénzügyeiket. Saját parlamentjük egyébként öt évre választja saját kormányukat. Mint a miniszterelnök egyik munkatársa elmondta, lényegében nincs mitől tartaniuk, kvázi félelem nélkül élnek területeiken – egy aggály azonban jelenleg erősödik e terület lakosaiban. Az közelgő EP-választással egy időben ugyanis Belgiumban egy másik voksolást is tartanak, amelynek tétje az is, hogy megerősödnek-e az országot kettéosztó flamand és vallón közösség szakítását szorgalmazó erők. Mint küldösségünknek elmondták, a belgiumi német közösség tart e szakítástól, mivel a ma Vallóniához tartozó német autonóm területek státusa bizonytalanná válna Belgium szakadása esetén, és ennek nyomán veszélybe kerülne a teljes önrendelkezés, amit eddig elértek.

(A MIDAS-küldöttséggel Belgiumban folytatott egyéb egyeztetések ismertetésére visszatérünk.)

Szeghalmi Örs

Címkék: , , , ,