Egy személyben zeneszerző és előadóművész a filharmóniában

Roman Kim hegedűművész. Játéka lenyűgöző volt. Fotó: Dr. Ovidiu Bălănean
Roman Kim hegedűművész. Játéka lenyűgöző volt. Fotó: Dr. Ovidiu Bălănean
A múlt héten folytatódott a filharmónia által szervezett hangversenyek sikersorozata. Ezúttal egy fiatal zeneszerző és előadóművész, Roman Kim maga adta elő az általa komponált hegedűversenyt, nagy sikert aratva.

A műsorban Gioachino Rossini-, Roman Kim- és Ludwig van Beethoven-művek hangzottak el, a karmester Jankó Zsolt, a filharmónia állandó dirigense volt. Elsőként Gioachino Rossini (1792-1868) olasz zeneszerző legismertebb operájának, A sevillai borbélynak a nyitánya csendült fel a zsúfolásig megtelt Enescu–Bartók koncertteremben. A Rossini-opera ősbemutatója 1816. február 20-án volt a római Teatro Argentinában. Legismertebb áriáját, Figaró belépőjét számos film és rajzfilm kísérőzenéje idézi. A sevillai borbélyt a szerző alig négy hét alatt írta, a nyitánya azonban állítólag még a bemutató előtt elveszett. Rossini az egy évvel korában írt Angliai Erzsébet című operájának nyitányát iktatta az új darab elé, s a nyitány mint önálló zenekari szám talán még az operánál is népszerűbb, ismertebb lett. Ezt a nyitányt tolmácsolta nagy tudással a szimfonikus zenekar, több kiemelt szólóval, a kiváló karmester Jankó Zsolt dirigálásában.

A továbbiakban a városunkban tavaly is koncertező fiatal és tehetséges Roman Kim hegedűversenyét hallgathattuk meg, a szerző tolmácsolásában. A fiatal komponistáról a következő adatokat sikerült találnom: Kazahsztánban született, tatár, belorusz és koreai felmenők leszármazottja. Hegedűtanulmányait ötéves korában kezdte. Nyolcévesen már a moszkvai központi zeneiskolában tanult, Galina Turcsaninova diákjaként, később a kölni zeneművészeti egyetemen tanult. Jelenleg Kölnben él. Tizenkilenc éves korában nemzetközi hírnévre tett szert egy videoprojektjével, amely Bach Airjének látványos értelmezését mutatja be. Csütörtök este az általa szerzett hegedűversenyt, mely a romantika jegyében született, nagyváradi bemutatóként játszotta. Hegedűjátéka lenyűgöző volt. A koncert végén az egyik hangverseny-látogató megjegyezte: „Lám, a mi korunkban is lehet nagy zeneszerzőt látni, aki alkotásával a romantika jegyét hozza el nekünk a huszonegyedik században.” Tavalyi váradi felléptekor egy Paganini-hegedűversenyt adott elő Roman Kim, most csütörtökön a saját szerzeményét. A publikum nagyra értékelte kompozícióját és annak előadását, s ezt hosszan tartó ütemes tapssal fejezte ki. A vendégművész egy ráadással kedveskedett: egy amerikai country zenedarabot adott elő, hegedűjátéka mellett néha-néha énekelve is. Újfent hatalmas sikert aratott, ismét kiérdemelve a hallgatóság ütemes tapsát.

A „Pastorale” szimfónia

A hangverseny második felében Ludwig van Beethoven (1770–1827) VI., F-dúr „Pastorale” szimfóniája, op. 68 hangzott el a szimfonikus zenekar előadásában. Beethoven kilenc szimfóniát írt, 1800 és 1824 között. Imádta a természetet, rengeteg időt töltött vidéki sétákkal, sokszor elhagyta Bécset azért, hogy vidéken dolgozhasson. A Pastorale szimfóniát a természetnek szentelte. A mű a klasszikus négy tétel helyett ötből áll. 1808. december 22-én mutatták be a Theater an der Wienben, az V. szimfóniával együtt. Bár a VI. szimfónia tartalmazza Beethoven legszebb szerzeményeit, a tömeg egy másik bátor és kalandos művet akart hallani. A mű viszonylag nyugodt és befelé forduló hangulatával nem nyerte el maradéktalanul a közönség tetszését. A kedvezőtlen fogadtatás óta azonban a Pastorale szimfónia egyike lett a szimfonikus repertoárok központi darabjainak. Ma is számos hallgató kedvence, és rendkívül gyakran játszott és rögzített alkotássá vált. Ezt bizonyította a csütörtök esti elhangzása is a váradi szimfonikus zenekar nagyszerű tolmácsolásában, Jankó Zsolt karmester kitűnő dirigálásában. Az előadást nagy elismeréssel fogadta a hallgatóság.

 

Dérer Ferenc