Egy nyugdíjas egyetemista

Szeretnék már túllenni az egyetemi éveken! Bizony, ez már két éve tart, és még van hátra három, hogy a nyugdíjas éveimnek igazán tudjak örülni, hogy éjszakánként pihenhessek.

Negyven évig dolgoztam, éjszakai műszakban is, és azt hittem, jönnek a nyugdíjas évek, jön a csend és a nyugalom; sajnos ez lehetetlen.

„Vizsgastressz”

Az alattunk lévő lakásban egyetemisták laknak: hárman, sokszor tizenhárman, és az esti műsor 23 órakor kezdődik és jó, ha 3-kor véget ér és elcsendesednek. Több család érintett, ezért kértük őket személyesen, szóltunk a háztulajdonosnak, hogy figyelmeztesse őket, jelentettük a lakótársulásnál – semmi. Hivatalos fórumokhoz nem folyamodnék, mert sajnálom őket, hiszen fiatalok, kevés pénzzel, kevés tapasztalattal, de annál nagyobb önteltséggel!

Hát így vagyok én egyetemista és reszketek egy-egy vizsgaidőszakban, hogy Istenem, nehogy megbukjanak és évet ismételjenek! 

Kovács Lívia, Nagyvárad