Egy magyar dervis Nagyváradon

M. Papp Gergely
M. Papp Gergely
A törökországi magyar emigráció életét bemutató nagyváradi tárlatnyitón beszélgettünk M. Papp Gergellyel, a Hungari Dzsebedzsi Kulturális Hagyományőrző és Sportegyesület elnökével, aki bektasi dervisként lépett fel az eseményen.

– Hogyan lesz egy magyar emberből dervis?
– Amikor még egy másik hagyományőrző egyesületnek a tagja voltam, volt egy indíttatás, hogy csináljunk egy janicsár kontingenst. A bektasi rendet a 13. században ágyazták bele a janicsár testületbe, és mivel úgy gondoltam, hogy ez a kontingens nem lehet meg a vallási alak nélkül, ezért azt találtam ki, hogy legyen egy bektasi dervis is. Magyarországon összesen három bektasi dervis van hagyományőrző berkekben, és én vagyok az egyetlen, aki imádkozik is. Véleményem szerint ha hagyományőrzésről van szó, akkor a megidézett alak legyen a lehető legpontosabb, tehát egy dervis esetében, nem elég az, hogy az ember kiáll, és azt üvöltözi, hogy „Allah akbar!, Allah akbar!”, mert ez nagyon messze van egy muszlim imától. Éppen ezért én felépítettem a teljes karaktert, megcsináltattam a ruhát, és megkerestem a Magyarországon élő muszlimokat, mert arra voltam kíváncsi, hogyan működhet a hagyományőrzésnek ez a formája anélkül, hogy megsérteném mások vallási meggyőződését. Ők tanítottak meg arra, hogyan kell egy imát levezényelni, hogyan kell viselkedni, hogyan kell tartani a kezet, stb. Így alakult ki az egész, és olyan jól sikerült, hogy a nagyobb rendezvényeken kérik, hogy az ostrom előtti imát én imádkozzam. A gyulai végvári napokon például napi ötszöri imát kérnek.

– Ahhoz, hogy ezeket az imákat elimádkozhassa, nem kellett áttérnie az iszlám hitre?
– Ez nem volt követelmény. Akkoriban csak annyit kértek, hogy mivel még kvázi hitetlen imádkozik hitetlenek előtt, ezért kötelező módon hibákat kell beletenni az imába. Én a közösségtől engedélyt kértem, hogy ezeket az imákat mondhassam, és ők megmondták, hogy milyen hibákat kell beletennem az imába. Például az ima rendje az, hogy minden leborulás előtt el kell mondani a kezdő szúrát, az Al-fatihát, utána viszont mindig idéznek még egy szúrát. Én ezt az idézetet kihagyom, innentől kezdve ez nem minősül imának, hanem bemutatónak, amit engedélyeztek nekem.

Nem térítenek

– Az ön esetében ez a tevékenység megmaradt a hagyományőrzés szintjén?
– Ahogy megismerkedtem az iszlámmal, felvettem az iszlám vallást. Mikor belekezdtem ebbe, kértem egy Koránt kértem, mert úgy gondoltam, hogy ha vallási karaktert alakítok, nem árt, ha tisztában vagyok annak a vallásnak a téziseivel. Amikor elkezdtem tanulmányozni az iszlámot, rájöttem, hogy ez nem is annyira véres, mint amennyire mutatják, hanem sokkal inkább arról van szó, mint a legtöbb vallás esetében, hogy vannak akik kihasználják és félremagyarázzák. A magyarországi iszlám közösség tartja magát ahhoz a tézishez, hogy az iszlám nem térít: ha valaki kérdez, válaszolunk, de nem térítünk.

– Milyen imák vannak az iszlámban?
– Napi ötszöri ima van: napfelkeltekor, amikor az első napsugár meglátszik az égbolton, van az ebéd előtti ima, az ebéd utáni ima, az esti ima és az utolsó ima, amikor lebukik a nap. Vannak imaidőn kívüli imák is, amelyeket a hívek mondanak ájtatosságuktól függően.

Pap István



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter