Egy magyar asszony hétköznapjainak krónikája

Egy magyar asszony hétköznapjainak krónikája
Egy felolvasószínházi turné keretében Nagyváradon is bemutatták péntek délután az Én, szegény Sudár Anna című monodrámát. Az irodalmi délután házigazdája a Partiumi Magyar Művelődési Céh volt.

 

 

Az 1980-as évek végének erdélyi valóságát idézi fel, a romániai magyar lét problematikáját feszegeti Jókai Anna magyarországi írónő Szegény Sudár Anna című regénye, amelyet 1998-ban Magyar Örökség díjjal tüntettek ki. Az alkotás nyomán Scarlat Anna színművész, fordító írt monodrámát Én, szegény Sudár Anna címmel, amely egy felolvasószínházi turné keretében Medgyes, Székelyudvarhely és Gergyószentmiklós után Nagyváradra is eljutott péntek délután. A Partiumi Keresztény Egyetem Bartók-termében összegyűlt érdeklődőket Mostis Gergő, a házigazda Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója köszöntötte, majd adta át a szót Gazdag Erzsébet színművésznek, aki a monodrámát pátosztól mentesen, rendkívül kifejezően, a maga egyszerű, ugyanakkor megrendítő valóságában tárta a hallgatóság elé.

 

Közönségbeszélgetés

 

A felolvasást követő közönségbeszélgetés során Máté Edit, a turné szervezője mutatta be a nagyváradi születésű Scarlat Annát, aki a regénybeli unokához, Balázshoz hasonlóan még gyermekként került Bukarestbe. A román főváros mellett életének egy másik állomása Marosvásárhely volt, mielőtt kultúrdiplomataként Magyarországra került volna. A jelentős műfordítói tevékenységet is kifejtő Scarlat Annától megtudtuk: Jókai Anna regenyének olvasásakor megszületett benne a gondolat, hogy nagyszerű színházi előadást, monodrámát lehetne írni belőle. A gondolatot tett követte, és 2006-ban Budapesten Bálint Márta színművész közreműködésével sor kerülhetett az első előadásra. A monodráma címe (Én, szegény Sudár Anna) a magánéleti hasonlóságokon túl arra is utal, hogy az erdélyi magyar asszony sorsa nem egyedi, hiszen a romániai magyarság soraiban sok Sudár Annával találkozhatunk, fogalmazott Scarlat Anna, aki szerint a regény és a monodráma üzenete is az: identitásunk és annak megőrzése tőlünk függ. Elmondása szerint a regénnyel ellentétben, amelyben a fő vonalat a Sudár Anna és unokája, a román anyától születő Balázs közötti kapcsolat, a gyermek iránti rajongó szeretet képviseli, a monodráma súlypontja az anya és nagyobbik fia, vagyis a Magyarországra települt Farkas közötti kapcsolatra, a Sudár Annában feszülő mély hiányérzetre esik.

 

Ma is aktuális

 

Jókai Anna az egyedüli magyarországi író, aki regényt írt a romániai diktatúra éveiről, mégpedig igen autentikusan, hiszen többször is járt Erdélyben, alaposan dokumentálódott, írói tehetsége révén pedig kiegészítette és valóssá tette az egészet, hangzott el a beszélgetés során. Arra a kérdésre válaszolva, hogy hogyan fogadta a közönség az erdélyi turnét, Gazdag Erzsébet színművésztől megtudtuk: nagyon jól, hiszen egy rendkívül emberi szövegről van szó, amely bárhol megállja a helyét, és „olyan érzelmeket mozgat meg, amelyek most is aktuálisak”. Scarlat Anna a beszélgetés végén elmondta: a sors úgy hozta, hogy szülővárosában, Nagyváradon soha nem lépett fel színészként, úgy hogy külön öröm a számára, hogy a monodráma révén ide is eljuthatott.

 

Tököli Magdolna