Egy ma is aktuális karriertörténet az Árkádiában

Egy ma is aktuális karriertörténet az Árkádiában
Nagyvárad – December 2-án, 11 órától mutatja be a nagyváradi Árkádia bábszínház magyar társulata Petőfi Sándor János vitézét. Az előadás rendezőjével, Urbán Gyulával beszélgettünk.

Ez egy olyan produkció, amely a Budapest Bábszínházban született, és bejárta az egész világot: Európában, Ausztráliában és Tajvanon is bemutatták már. Legutóbb Pekingben adták elő a budapestiek a kínai magyar évad keretében. Onnan érkezik a darab Nagyváradra, és noha már kevés olyan pontra lehetne rámutatni a világban, ahol még nem játszották, Romániában most először mutatják be, ezalkalommal nem a budapesti, hanem a váradi bábosok.

Miért világsiker?

A János vitéz egy karriertörténet mint minden népmese, ezért ma is aktuális. Aki népmesén nevelődött, az megérti ezt a darabot, mert a benne megtalálható népi motívumok minden nép meséjében megvannak, magyarázza a darab világsikerét Urbán Gyula rendező, aki hozzátette: formájában a váradi bábosokkal előadott János vitéz megegyezik a budapestivel, de lényegében és lehetőségeiben egész más lesz. “Ez egy sikerre ítélt darab”, jelentette ki a rendező.

Népi elemek

Az előadás egészét átszövik a népi elemek, vonatkozik ez a díszletekre és a felvételről felcsendülő népdalokra is. “Célom volt ezzel az előadással, hogy a gyerekek saját, népi közegében ismerjék meg a János vitéz történetét” – mondta Urbán Gyula hozzátéve: “az egész darabnak táncos jelleget akartam adni, ezért a prózai jeleneteknek is szigorú koreográfiája van” Urbán Gyula eddig nyolcszor rendezett Váradon és így még könnyebben hihetünk neki, amikor azt mondja: “a váradi bábosok nagyon tehetségesek, ismerik a szakmát, jól lehet velük együtt dolgozni.” A János vitézt Szilágyi Dezső, az Állami Bábszínház egykori igazgatójának adaptációja alapján rendezte meg Urbán Gyula, sok Petőfi idézetet hagyva a darabban, és bízik abban, hogy az előadást turnéra is viszik a Székelyföldre. A János vitéz premierjére vasárnap délelőtt kerül sor az Árkádia bábszínházban.

 

Pap István