Egy hely, mely iránytűként mutatja az utat

Akt.:
Egy hely, mely iránytűként mutatja az utat
A Váradi Esperesi kerület kezdeményezésére vasárnap délután újra gyalogos zarándoklatra indult Nagyvárad népe a várad-velencei római katolikus templomtól Szent László király sírjához, a Kárpát-medence keresztényeinek egykori zarándokhelyéhez a várhoz.

A zarándokokat már 16 órától várták a nagyvárad-velencei római katolikus templomba, ahol rózsafüzér imádsággal, énekekkel és szentgyónással készülhettek fel lelki szempontból, majd 17 órakor Pék Sándor esperes koordinálásával körmenet indult az egyházmegye bölcsőjébe, a várba, ahol a zarándoklat csúcspontjaként Exc. Böcskei László megyés püspök Szent László királynak, az egyházmegye alapítójának közbenjárását kérve mutatott be ünnepi szentmisét.

Bevezetőjében az egyházmegye főpásztora arra hívta fel a figyelmet: a Szentháromságos egy Isten dicsőítésével kezdődik a mise, miközben az ő legcsodálatosabb művére, a meghívásra gondolnak, arra, hogy alkalmassá tett bennünket az életre. Amikor e csodálatos Isten megismerésére emlékezett valaki, az elmélkedésében úgy fogalmazott: ha meg akarod ismerni Istent, az ő csodálatosságában, akkor gondolj magadra, a testvéreidre és a csodálatos világra. Azt kérjük tehát Istentől: tegyen fogékonnyá minket ezen a felfedező úton, képessé arra, hogy elég bátrak legyünk ahhoz, hogy magunkba tekintsünk, hogy megismerjünk egymást úgy, amilyenek vagyunk. Egymásra tekintve, egymást felkarolva és szeretve megtaláljuk az egymás felé vezető utat, és tekintsük a környezetünkre is, a ránk bízott világra, hiszen Isten csodálatos vonásai vannak elrejtve minden fűszálban, virágban.

Példakép

Az evangéliumi részlet Szent János könyvéből szólt. Prédikációjában Kiss Albert főesperes-kanonok, várad-olaszi plébános nem csupán a Szentháromság pontos definícióját adta meg, hanem felidézte: 1192. június 27-én nagy esemény történt Váradon, hiszen III. Celesztin pápa rendeletére szentnek nyilvánították a várban Szent Lászlót, az akkori székesegyházban. A 825. évfordulóra való tekintettel, 2017 Szent László éve, mely számos rendezvényt foglal magába. Az egyik ilyen nagy jelentőséggel bíró találkozó a Festum Varadinum keretében zajlott Egyházmegyei Zarándoklati Nap volt, amikor ezrek érkeztek a világ minden tájáról, hogy zarándokként a várba menjenek, ahogyan tették ezt őseik az évszázadok folyamán abból a vallási indíttatású meggyőződésből, hogy Isten ezen a szent helyen különleges kegyelmeket ad. Az ünnepelt, egyházmegye és városalapító Szent László király tehát összekötő hidat jelent a múlt és a jövő között, véd és oltalmaz minket, nekünk pedig a példaképünk kell legyen, hogy bennünk is az isteni erő működjön.

Élő történelem

Az áldás előtt Böcskei László is felelevenítette azt a napot, amikor a jelenleg Győrben őrzött koponyaereklye több száz év elteltével, egy kis időre hazatért Váradra. Kiemelte: Isten nagy ajándékát láthattunk abban, hogy minket választott ki arra, hogy Szent László örökösei lehetünk, hirdetői azoknak az erényeknek, melyeket ő megtestesített, és amikért csodáljuk őt.

Arról is beszélt a főpásztor: bár egyesek múzeumi leletként mutogatják az ősi romokat a várban, mi tudjuk, hogy ez valójában egy élő történelem, ezért feladatunk kell legyen, hogy váradiként felvállaljuk ezt az örökséget, és másokat is meggyőzzünk: érdemes, sőt kötelesség évente legalább egyszer elzarándokolnunk az egyházmegye szívébe, bölcsőjébe. El kell jöjjön az a pillanat, amikor úgy érezzük: úgy zarándokoltunk ide, mintha a szülőházunkba látogatnánk, hiszen itt vannak a gyökereink, Isten áldásának és Szent Lászlónak a forrásai, melyek újból meg kell nyíljanak számunkra. Ez a hely olyan, mint „az erényesség művészete elsajátításának gyakorlóterme”, egy iránytű, itt megtaláljuk a biztos és helyes irányt. Ne számítsunk azonban arra, hogy előrehaladásunk kényelmes lesz, mert ez az út tele van küzdelemmel, áldozattal, önmegtagadással és megbocsátással, de nekünk ugyanaz a küldetésünk, mint Szent Lászlónak, ezért fel kell vállalnunk, és misszionárius lélekkel, kitartóan tovább kell menjünk a biztos cél felé.

Ciucur Losonczi Antonius