Egy angol úr – Erdélyből

Egy angol úr – Erdélyből
2018-ban a Petőfi Irodalmi Múzeum- Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiadásában megjelent Balázs Ádám „Egy angol úr- Erdélyből. Balázs Samu életútja” című könyvét a 10. Kolozsvári Magyar Napok és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös szervezésében a Vallásszabadság Házában mutatták be. A szerzővel, dr. Balázs Ádám diplomatával és publicistával, Laczkó Vass Róbert színművész beszélgetett.

A 207 oldalas könyv Balázs Samu művészi pályájára, személyiségére reflektál. „A színi-akadémia elvégzése után Kolozsvárt és Nagyváradon drámai hősszerepekben mutatkozott be: sikerrel alakította Ádámot, Bánk bánt, Hamletet. A könyv forrás értékű dokumentumok segítségével mutatja be a kisebbségi magyar színjátszás méltatlanul feledésbe merült hőskorát. A 20. század egyik legnagyobb formátumú jellemszínésznek pályája Erdélyből a nemzet fővárosába vezet. A Nemzeti Színházban korszakos jelentőségű előadások részese-Pickering ezredes a Pygmalionban, Szerebrjakov professzor a Ványa bácsi-ban, Malvolio a Vízkeresztben.”

Balázs Ádám, a neves művész fia gyermekkora óta gyűjtötte az adatokat az édesapjáról. A könyv megírásához az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben, a Nemzeti Színház Könyvtárában kutatómunkát végzett, értékes anyagokat talált. Fontos forrást jelentett az édesapjának a Nagyváradon élő testvére által megőrzött levelezése, amit Janovics Jenővel folytatott. Több személyes iratot, fényképet megőrzött. 2016-ban a Kolozsvári Magyar Színház Dokumentációs Tárában és Janovics Jenő hagyatékában kutatott, amelyet az az Erdélyi Múzeum Egyesület őriz. Neves színházi szakemberekkel -Kötő József, színháztörténész, Zakariás Erzsébet könyvtáros és Darvay Nagy Adrienne színházkutató, színháztörténész – beszélgetett. Főleg a Trianon előtti korszakból és az 1945 utáni periódusból származó dokumentációs anyagok maradtak fenn. Kevés adatot talált a két világháború közötti időszakban a neves színész művészi pályájával kapcsolatban. Balázs Ádám egyetemista korában (1972) több kolozsvári személyiséggel készített interjút. Az édesapja művészi pályáját megjelenítő fényképeket keresett. Meglátogatta a kolozsvári Szabó Dénes fotóművészt, aki pár óra leforgása alatt-többezer negatívjából- előkereste és lenagyította az apjáról egykoron készített színházi felvételeket, átadta neki. Így például Tamási Áron Énekes madarának szerepkörei- írja a szerző. A fotóművész halála után a hagyatéka elkallódott, így csak a személyesen kapott felvételek maradtak meg. Az édesapja a pályája dokumentálásával kevéssé törődött- írja a szerző.

A Kolozsvári Színház vezető művésze

Balázs Samu (1906, Bánffyhunyad- 1981, Budapest) színész, dramaturg és rendező. 1928-ban végezte a Színiakadémiát. A tanulmányai befejezése után a Kolozsvári Magyar Színház tagja lett, 8 év alatt a szerepalakításaival figyelemre méltó sikereket ért el. Balázs Samu nemcsak vezető színésze, de rendezője és dramaturgja is a társulatnak. A könyvben a szerző idéz a Brassói Lapokban 1935.február 21-én Balázs Samuval készült interjúból. „Színházunknak előbb nyugativá kell válnia, hogy erdélyi lehessen” címmel jelent meg, amelyben megfogalmazta művészi hitvallását. „Mi nem elégedhetünk meg, azzal, hogy továbbra is sztereotip módon leutánozzuk a pesti színházak műsorát, nem tehetjük ezt tovább is, más egyéniségű színészeinkkel, más összetételű közönségünknek ugyanazt a selejtes irodalmat másoljuk, amelynek lejátszásába az ottani vidéki társulatok is évenként belebuknak. Eredeti erdélyi bemutatókat kell tartani! – adták ki a jelszót…Azt hiszem, az igazgatóság felfedezte, hogy színházunknak előbb nyugativá kell válnia, hogy erdélyi lehessen… Meg vagyok róla győződve, hogy egy-két év múlva ugyanolyan büszkék lehetünk az erdélyi színházra, mint irodalmunkra, amely oly frissen, oly lendületesen emelkedett az anyaország mellé, esetleg fölé.” Az 1934-1935-s évadban rendez is. Sikeresen színre vitte az Aranyembert (miközben Timár Mihály szerepét is ő alakítja), Molnár Ferenc A nagy szerelem című művét és Hatvany Lili A lánc című színművét. Balázs Samu két előadással búcsúzik Erdélytől: az Énekes madárral és a Hamlettel. Tamási Áron székely népi játékának rendezője Kádár Imre, a társulat igazgatója. Kós Károly, Fülöp Károly és Rudas Klára tervei alapján készültek a díszletek. Balázs Samu jellegzetes székely figurát alakított. „Tamási Áron Jégtörő Mátyás című regényének dedikált példányával mond köszönetet az alakításért.” „8 év alatt, szezononként nyolc-tíz bemutatóval, csaknem száz szerepet eljátszik-többnyire főszerepeket- egy tehetséges, nagy munkabírású társulatban”.

A budapesti Nemzeti Színház művésze

„Pár garassal a zsebében érkezett Pestre”. 1938-1970 között a Nemzeti Színház művésze. Néhány évig a színházban segédszínészként dolgozott. A szerző idéz az édesapjának a visszaemlékezéséből: Egy kis epizódszerepet mégis kaptam Nemzetiben, egy lengyel darabban felvonásvégre jöttem be-Doktor úr, doktor úr! -kiáltott értem a főszereplő. S én bejöttem fehér orvosi köpenyben, fejemen cilinderrel. Az ügyelőt megkértem, adjon rám fényt. Egy mondatom volt csak: konstatáltam a főszereplő halálát. Feltűnést keltett az alig egyperces megjelenésem a színpadon: azt mondták, messze túlléptem az orvos figuráján. Az 1937-1938-as évadban Nemzeti Színház 37 bemutatója, illetve felújítása közül Balázs Samu 12 kisebb szerepet kapott, a kritikák elismerőek. Kolozsváron vezető színész volt, ezzel szemben a Nemzeti Színházban epizódszerepeket kapott, amelyek nem elégítették ki. Azonban hitt abban, hogy végül a művészi tehetségét felismerik. 1942 decemberében a színház díszelőadáson mutatja be Márai Sándor „A kassai polgárok” című darabját. „A szerző Balázs Samu Petrus főbíró alakítását a dráma Révai-féle kiadásába dedikációval köszöni meg.” Később az előadást a Magyar Rádió is közvetítette. 1943 májusában Németh Antal felújítja W. Shakespeare Julius Caesar című darabját, Áprily Lajos új fordításában. A címszerepet Uray Tivadar formálja meg, Szabó Sándor Brutust, Balázs Samu Cassiust játssza. Ez az alakítás hozza meg számára talán a legnagyobb háború előtti sikerét. Az akkori időkben megjelent kritika kiemelte: Balázs Samu Cassiusa mesteri, tökéletes alakítás, értékeli a művész különleges orgánumát. „Balázs Samu Cassiusa kiugróan jó, megjelenésében, hangban, temperamentumban.” Az előadást közvetítette a Magyar Rádió is. Nyugdíjazása után, 1970 -1980 között szerepekre szerződve a Madách Színházban lépett fel. 1946 és 1952 közötti időszakban a Színház és Filmművészeti Főiskolán beszédművészetet és színészmesterséget tanított.

Filmszínészi karrierje

A színházi és rádiós karrierjének kiteljesedésével párhuzamosan, a filmszínészi karrierje is fénykorát élte. „1942 és 1980 között harmincnyolc mozifilmben szerepelt, amelyből tíz 1942 és 1944 között készült. Ehhez társul huszonnyolc tévéjáték… A magyar hangosfilmgyártás történetében az 1943- as esztendő folyamán készül a legtöbb játékfilm: összesen ötvenkettő, vagyis hetente egy.” Abban az évben két sikeres történelmi filmet forgat, egymással párhuzamosan: a Rákóczi nótája, Daróczi József rendezésében, és az Ördöglovas, Hamza D. Ákos rendezében. A Rákóczi nótája című alkotást az akkori időkben a magyar filmgyártás egyik legdrágább produkciójának tartották. Balázs Samu a kuruc vitéz, Hosszú szerepét játssza. Az Ördöglovasban Metternich osztrák kancellár titkosszolgálatának bajkeverő vezetőjét alakítja.

A magyar filmek iránt nagy volt a kereslet. Az új történelmi helyzet következtében kibővült a filmpiac, megnövekedett a nézők száma, és a magyar filmek iránti kereslet. Balázs Samu olyan filmekben látható mint: Ludas Matyi (1950, vándorszínész szerepében), Keleti Márton rendezésében 1950-ben készült Dalolva szép az élet (Réz Győző szerepében). A Különös házasság című filmben Szentgáli kanonok szerepében látható. A Föltámadott a tenger című produkcióban Gróf Kolowrath miniszterelnököt alakítja (1953). Makk Károly rendezésében készült Liliomfi című filmben Szilvay Tódor professzor szerepében lépett fel. A Bakaruhában (1957, Őrnagy), Egri csillagok (1968, III. Gyula pápa), Utazás a koponyám körül (1970, Pötzl professzor), Csontváry (1980, Ferenc József császár), Macskajáték 1974, Csermlényi Viktor) című produkciókban láthatta a nagyérdemű.

A televíziós szerepei is figyelemre méltónak tekinthető. 1963-ban Makk Károly rendezésében készült Öröklakás című tv játékban Tomori Gedeónt alakítja. 1979-ben Esztergályos Károly rendezte Csehov Cseresznyéskert című Tv filmet, amelyben a magára maradt agg inas, Firsz szerepét játszotta. Balázs Samu már nagybeteg, Firsz szerepében búcsúzik a művészettől és az élettől.

1951. március 15.-én Kossuth- díjat kapott. „A hivatalos indoklás szerint édesapám Szentgáli kanonok szerepéért (Különös házasság) és Dalolva szép az élet című filmben Réz karnagy alakításáért érdemelte ki a díjat. Vagyis színházi alakításait nem említik.” 1963-ban az Érdemes művész címet kapott.

„Ő volt a legnagyobb magyar angol színész”

A könyv érdeme, hogy emberközelbe hozza a neves művész egyéniségét. Rendkívül zárkózott személyiség volt. Csak a szakma, a színház, a rádió, a film érdekelte.” Legendás szűkszavúságát a magánéletben is megőrizte. Ha otthon volt, és nem szerepet tanult, akkor olvasott.” A szerző a könyv írásakor megkereste a Madách Színáz igazgatóját, aki így jellemezte Balázs Samut: „Tökéletesen zárt és érdekes egyéniség. Amikor belépett a terembe, akkor meghatározta a pillanatot. Humort és huncutságot sem nélkülöző erős személyisége tekintélyt sugárzott, a tisztelet légköre vette körül… Egyszerre volt távolságtartó és barátságos.” „A legangolabb magyar színész” -mondta róla Sinkovits Imre. Fanyar humora sajátos megjelenése főleg az intrikus figurák megformálásakor érvényesült. A vészteljes történelmi időkben-1944, 1950- kiállt az üldözöttek mellett. 1951 októberében „egy fogadáson Balázs Samuhoz lép Révai József, a Rákosi korszak teljhatalmú minisztere, a kulturális élet könyörtelen irányítója: Mondja Balázs elvtárs, miért nem szeret maga bennünket, kommunistákat?… A megszólított visszakérdez: -Miből gondolja Révai elvtárs? – Megjutalmaztuk magát a legnagyobb kitüntetéssel, de nem viseli! -Csak ez a baj, Révai elvtárs? Balázs Samu a zsebébe nyúl, és egy gyűrött gyógyszeres dobozból, nyugtató tablettái közül kikotorja, majd zakójára tűzi a Kossuth -díjat.”

A Balázs Ádám „Egy angol úr- Erdélyből. Balázs Samu életútja” című könyve nemcsak a szakma, hanem színház- és filmkedvelők számára is értékes mű, gazdag korabeli fényképanyaggal rendelkezik. A mellékletek- Jegyzetek és Balázs Samu szerepkatalógusa – a színház csodálatos világába kísérik az olvasót. Érezhető, hogy a szerző a személyes, szubjektív élményein túl, objektíven mutatja az édesapja művészi karrierjét. A humoros történetek, anekdoták teszik színesebbé, olvasmányosabbá a könyvet.

Csomafáy Ferenc