Egészségügy a fonákjáról avagy amiről eddig senki sem beszélt

Akt.:
Cseke Attila egészségügy miniszter olyan háttérinformációkkal szolgált az utóbbi idők változásaival kapcsolatban, amelyek képesek más fényben feltüntetni a szaktárcavezetői munkáját.

Cseke Attila egészségügyi miniszter az elmúlt tizenhét hónap megvalósításairól beszélt szaktárcavezetői szemszögből.
- Mi a véleménye az egészségügyi reformok kifejezésről?
– Eddig minden miniszter egészségügyi reformról beszélt, de ha kimegyünk az utcára, és megkérdezünk tíz embert, akkor kilenc egészen biztosan, de lehet, hogy tíz mondja azt, hogy elégedetlen, ahogy a társadalom is az, tehát nem beszélhetünk reformról. Ugyanis ez elképzelhetetlen fájdalmas döntések nélkül, hiszen sokkal mélyebben vannak a problémák, mintsem egyszeri vagy sorozatos pénzbeinjektálással meg lehessen oldani.
– Mennyire problémás az egészségügyi szféra?
– Tudni kell, hogy Romániában —, de a mienknél fejlettebb országokban is — mindig problémás lesz az egészségügy. Az RMDSZ és ezzel együtt én is a legkritikusabb időszakban kerültünk bele, mert a mások által eddig elhárított dolgokat elkezdtük kimondani, s ezen túlmenően pedig meg is valósítani. Úgy gondolom, hogy egy nagyon nagy probléma volt az egészségügyi rendszert pusztán gazdaságilag tekinteni. Az elmúlt húsz évben ezt tették, s ez maradt meg az emberek fejében. Pedig az egészségügyet nem lehet annyira leegyszerűsíteni, hogy ennyi pénz áll rendelkezésre és abból ezt meg ezt lehet megvalósítani, a többit pedig nem. Mert mi a helyzet akkor, ha pluszba jön egy beteg vagy több?
– Hogyan áll az egészségügy kérdéséhez a politikum?
– Ebben a kérdésben nincsen politikai konszenzus.Az ellenzék mindig megfeledkezik erről, illetőleg arra használja, hogy támadhasson, miközben azt mondja, hogy ha majd hatalomra kerül, akkor másként csinálja. Most például azt nem értik, hogy egy sor specifikus döntést kell meghozzunk, néha úgy, hogy a kívülállónak nem tűnik logikusnak a sorrend.
– Milyen elvek mentén hozzák meg ezen döntéseket?
– Négy alapelvet igyekeztem felállítani: hatásosság, hatékonyság, amelyeket gondolom nem kell magyaráznom. A második kettő: igazságosság és méltányosság, valamint a megvalósíthatóság és fenntarthatóság, már sokkal inkább arra szorulnak.
– Ez utóbbi két elv mentén milyen megvalósítások történtek az egészségügyben?
– Az egyik legnagyobb port kavart intézkedés a kórházak bezárása. Az összes előttem lévő miniszter asztalára letettek egy olyan átfogó tanulmányt, amelyben 100 és 200 közötti egészségügyi intézmény bezárásáról beszélnek, s ezen javaslatokat ők is követendőnek tartották, de egyet mondtak szakmai síkon, s ha politikai érdekeik úgy kívánták, akkor mást a nyilvánosságnak. 1990-ben 453 kórház működött az országban, amelyben átlagosan 11,4 nap volt a beutalva töltött napok száma és 42,6 millió vizsgálatot végeztek. 2009-ben 550 kórházat tartottunk fenn 7,4 napra csökkent beutalással és 29,6 millió vizsgálattal. Ez utóbbiból szüntettünk meg 67-et, és körülbelül 100-ra tehető ezekkel együtt azon egészségügyi intézmények száma, amelyeket összevontunk.
– Tudták előre, hogy mi várható, ha ezt meglépik?
– Nem csak én, hanem az összes elődöm tudta, mert a bezárásokról szóló részben szerepeltek a várható reakciók is, külföldi példákkal alátámasztva. Persze, hogy ijesztőnek tűnt, hiszen konkrétan leírták benne, hogy a lakosság, az orvostársadalom hogyan kel majd fel ezek ellen, de még az is benne volt, hogy hogyan használják majd a különféle politikai erők saját céljaik eléréséhez. Én a folyamat elindításakor, de most is vallom azt, hogy rendszert kell vinnünk az egészségügyi rendszerbe, különben sem most, sem később nem jutunk el sehová.
– A kórházátszervezésen kívül mit tart még az elmúlt időszak fontos megvalósításának?
– Ki kell emelnem az etnobotanikus szerek elleni harcot, amely ugyan nem az egészségügyi minisztérium feladatköre lenne, de mi kezdtük a harcot, és felvállaltuk. Az Európai Uniós tagállamok közül elsőként Románia vezetett be ezekre vonatkozólag szabályozást. Innentől azonban másoknak kell átvenni a stafétát és végleges megoldást találni a helyzetre. Ezen kívül szabályoztuk a betegszabadságolásokat is, amely szintén nagy port kavart, de 46 százalékkal csökkent a „betegszabadságolási-kedv”, ami önmagában jelzi, hogy nem volt elhibázott lépés. Ezen túl pedig sem rendőrállam nem lettünk, se az egészségügyi mutatók nem csökkentek a szigorítások óta. (folytatása következik)


0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .