Ébredező magyar görög katolikusok

Ébredező magyar görög katolikusok
Nagyvárad- Hatvanöt év után Virgil Bercea megyés püspöknek köszönhetően újraalakult a Nagyváradi Magyar Görög Katolikus Egyházközség, melynek egykoron temploma is létezett a vármegyeközpontban.

Az ünnepséget a máriapócsi Hierotheosz Egyesület és a nagykárolyi Szent Teodóra Közösségi Központ rendezte, a Nemzeti Együttműködési Alap és a Bethlen Gábor Alap támogatásával. A görög katolikus teológiai szeminárium dísztermében megjelent érdeklődőket Vadas Krisztián szervező lelkész köszöntötte, aki arra hívta fel a figyelmet: céljuk, hogy szélesebb körben ismertté tegyék a húsz családdal- körülbelül ötven személlyel- újjászerveződő váradi magyar görög katolikus egyházközséget, ennek történetén, a rá jellemző ikonok bemutatásán keresztül. Exc. Virgil Bercea váradi görög katolikus megyés püspök arra emlékeztette az egybegyűlteket, hogy 1948-1989 között Romániában törvényen kívül volt helyezve a görög katolikus egyház, Isten azonban másképp akarta, így a rendszerváltoztatás a görög katolikus egyház szabadságát is elhozta. A szenvedéseik és megpróbáltatásaik azonban ezzel még nem értek véget, hiszen például csupán három hónappal ezelőtt kapták vissza az ortodoxoktól a szemináriumhoz tartozó templomukat.

Exc. Kocsis Fülöp hajdúdorogi görög katolikus megyés püspök a görög katolikus egyház néhány sajátosságára hívta fel a figyelmet. Megtudtuk tőle, hogy az egyházkormányzat rendjében az adott megyés püspök felelős a joghatósági területén élő hívekért, függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségűek, illetve milyen nyelven beszélnek, ezért püspöke a váradi magyar görög katolikusoknak a román nemzetiségű Virgil Bercea. Ugyanakkor bár az egyetemes katolikus anyaszentegyházhoz tartoznak, különlegességük a bizánci rítus, hiszen a II. Vatikáni Zsinat dokumentumai is kimondták, hogy a keleti katolikusok a keleti rítussal kell gazdagítsák a katolikus egyházat úgy, hogy ezt minél hitelesebben megélik. Emellett a keleti rítushoz való tartozás köteléke számukra erősebb a nemzetiségi hovatartozásnál is, mert meggyőződésük, hogy a szertartásukhoz való ragaszkodásuk nem egy régi hagyományba való görcsös kapaszkodást jelent, hanem a Krisztusba való gyökerezést fejezi ki.

Egy kis történelem

A jelenlevőket Mons. Fodor József, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye általános helynöke is üdvözölte, majd miután felolvasták Tőkés László európai parlamenti képviselőnek, református lelkipásztornak a levelét, Magyarország kormányának részéről Szesztay Ádám, a Külügyminisztérium stratégiai tervezéssel megbízott főosztályvezetője, illetve az egyházügyi államtitkárság részéről Fedor Tibor szólalt fel.

Dr. Janka György, a nyíregyházi Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola oktatója a bihari görög katolikusok történetét ismertette. Többek közt elhangzott: a kezdettek 1700-ra nyúlnak vissza, amikor a Biharban élő hatvan ortodox pap nyilatkozatot tett arról, hogy nem akarnak főpásztor nélkül élni, ezért elfogadták De Camillis munkácsi görög katolikus püspök joghatóságát. Egy 1761-es összeírás szerint akkortájt 126 ezer görög katolikus élt Erdélyben és körülbelül 26 ezer a bihari térségben. A váradi római katolikus püspökök támogatták az uniós folyamatokat, az önálló görög katolikus egyházmegye 1777-ben jött létre, és első püspöke Moise Dragoş volt. A 19. század elején, majd a reformkorban kezdeményezték a magyar liturgikus nyelv használatát, az iratok lefordítását. Hajdúdorogon az 1860-as években mozgalom indult egy magyar püspökség felállítása céljából, mely álom végül 1912-ben valósul meg. Trianon után Romániában az 1928-as kultusztörvénnyel ismerték el külön vallásként az ortodoxot és a görög katolikust, a második világháború után azonban a kommunista rendszer 1948. december 1-jei hatállyal felszámolta a görög katolikus egyházat.

Dr. Jankáné dr. Puskás Bernadett művészettörténész, a Nyíregyházi Főiskola Vizuális Kultúra Intézetének munkatársa a Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye területén levő egyházművészeti gyűjtemény ikonjairól beszélt, majd a nyíregyházi görög katolikus papnövendékek Szent Damján kórusának adventi műsora után Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő hozzászólásával és agapéval zárult az ünnepség.

Ciucur Losonczi Antonius