E. Teodorovici: A kormány ‘kapzsisági adót’ vezetne be január 1-jétől

Akt.:
Eugen Teodorovici
Eugen Teodorovici
A kormány azt javasolja, hogy január 1-jétől vezessenek be egy ‘kapzsisági adónak’ nevezett adót, amelyet a bankokra vetnének ki abban az esetben, hogyha a három és hat hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) meghalad egy bizonyos határértéket – jelentette be kedden késő este Eugen Teodorovici.


A pénzügyminiszter szerint ez az adó mintegy hárommilliárd lej jövedelmet hozna a kincstárnak. A tárcavezető azt mondja: az adó bevezetésével az állam az állampolgárok érdekeit védi.

A miniszter szerint az adót abban az esetben vetnék ki, hogyha a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb, illetve a jelzáloghitelesek esetében alkalmazott hat hónapos bankközi hitelkamatláb negyedévi középértéke meghaladná az 1,5%-ot. Ez alatt az érték alatt nem lenne adó.
Ha azonban a három és hat hónapos ROBOR 1,51% és 1,7% között van, az adó 0,2% lenne, 1,71% és 2,5% közötti ROBOR esetén 0,4%, 2,51% és 3% közötti ROBOR esetén 0,6%, ha pedig a ROBOR negyedéves átlaga 2%-kal meghaladja a referenciaértéket, az adó 0,9%-os lesz, ami progresszív módon 0,3 százalékponttal nő minden további 0,5%-os ROBOR emelkedésért.
Teodorovici számítása szerint ez az adó mintegy hárommilliárd lej jövedelmet hozna a kincstárnak, de ez lehet nulla is, hogyha a bankok úgy döntenek, hogy az 1,5%-os küszöbérték alatt tartják a ROBOR-t.

Vélemény

Nem értiem a ‘kapzsisági adót – nyilatkozta kedden késő este Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) stratégiai főtanácsadója.

‘A ROBOR szintjét az országban lejátszódó folyamatok határozzák meg. A ROBOR egy átlagkamat, amivel a bankok egymás között dolgoznak. (…) Mindenkinek, aki hitelt vesz fel, havonta egy bizonyos kamatot kell fizetnie, amihez hozzáadódik a ROBOR. (…) De nem értem a ‘kapzsisági adót’. Ha a bankok maguk határoznák meg a ROBORT, akkor az állam azt mondhatná: te, akármelyik bank, kapzsi vagy, és én, az állam, az alkotmányban garantált jogommal élve, megadózlak. De nem így történik. A ROBOR-t az országban zajló egyes folyamatok, elsősorban az infláció határozza meg. Amikor két és fél éven keresztül az infláció alacsony volt, a ROBOR nulla egész valami százalék volt. Amikor tavaly októberben az infláció emelkedni kezdett, amit amúgy az állami hatóságok okoztak (…) a ROBOR is növekedésnek indult, mert a ROBOR és az infláció egy gazdaság sziámi ikrei’ – magyarázata Vasilescu

www.agerpres.ro