Duplájára „hízna” a Nutripork sertésfarm

Carmen Liliana Lezeut vegyészmérnök és Cristian Rusu, az USR helyi elnöke a tájékoztatón. A szerző felvétele
Carmen Liliana Lezeut vegyészmérnök és Cristian Rusu, az USR helyi elnöke a tájékoztatón. A szerző felvétele
Eddig nem ismert részletet osztott meg egy szakember tegnap a mostanság intenzívebben napirenden lévő Nutripork-ügyben: a cég nem csak újraengedélyeztetni akar Nagyváradon, hanem duplázni is.

Rajta van a Várad egy részét is szennyező Nutripork újraengedélyeztetésének ügyén a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) is: a párt megyei szervezete váradi székházába hívta tegnap sajtótájékoztatóra Carmen Liliana Lezeut vegyészmérnököt, aki a Szentandrás Metropolisz Övezet nevű civil szevezet elnöke is, és aki egyszer sikerrel lépett fel már a több lábon álló vállalkozás terjeszkedése ellen. Lezeu kikérte és elolvasta azt a dokumentációt, amit a cég a váradi sertéshizlalda környezetvédelmi engedélyének megújítása céljából nyújtott be, és állítja: „nemcsak új engedélyt akarnak, ami 10 évre szólna, és ha ezt most megadják, akkor nagyon nehéz lesz újra fellépni a szennyezés ellen, egy évtizeden át, hanem az is szerepel benne, hogy immár kétszer annyi állatot tartanának ott, ami duplájára növelné a gondokat is, megoldás helyett”. Konkrétan: most 5000 sertés hizlalására alkalmas a Váradon lévő telephely – és az új engedélyért való folyamodáskor azt is kérték, hogy 10.000-re növelhessék ezt. Holott Carmen Liliana Lezeut szerint „a Váradot érintő szagszennyezés akkor lenne megoldható, ha a telepen legfeljebb 1000 állatot tartanának”. Cristian Rusu, a tájékoztatónak otthont adó USR helyi elnöke szerint „ráadásul nemcsak a szagokkal szennyeznek, hanem mérgezik a talajt és a talajvizet is”. Sőt, erről is vannak részletek is.

„Reméljük, eltűnik”

Lezeu vegyészmérnök kifejtette: ők Szentandráson már sikerrel megakadályozták, hogy a cég ottani csirkeneveldéjét tovább bővítse. Ennek során találkozott a Nutriporkot is irányító Iosif Pazurik üzletemberrel, „aki az akkori tárgyalások során végül megértette, hogy nem csak neki vannak érdekei, hanem a lakosságnak is, így érthetetlen, miért nem enged most, miért talál nála süket fülekre minden reklamáció a jelen ügyben, évek óta”.

Egyébként Lezeu úgy tudja, „a váradi telepükön három hónapot töltenek a sertések, ennyi idő alatt hizlalják fel azokat, holott mi a nagyszüleinktől is tudjuk, hogy a természetesebb hizlaláshoz egy év kell – márpedig a kémiai szerekkel is hizlalt állatok után több kellemetlen szennyező anyag is marad, amelyben a kemikália is több”. Hozzátette: „A keletkező anyagokat a mezőkön terítik, és az az érvük sem igaz, hogy ezzel trágyázzák a termőföldet, sőt, sok olyan anyag van benne, ami egyesen elrontja még azt is. Aztán a talajvízbe kerülve tovább szennyez. Mi, Szentandráson ráadásul sokszorosan részesülünk a szennyezésből, mivel ott is vannak telepeik, emellett Váradról az ottani mezőkön is terítik a melléktermékeket. Olyan anyagokkal, amelyek a bűz elviselhetetlensége mellett az egészségre is károsak, hosszabb távon mindenkire, de kiemelten a gyerekekre és a terhes nőkre. És a cég saját adatai szerint is,az első 10 évük során a talajban az egészségügyi határértéket majdnem elérő szintre nőtt például az ammóniaszennyezettség a talajban. Azt is tudom, hogy bár a melléktermékeknek nem lenne szabad érintkezniük a levegővel, a váradi telepen egyenesen átforgató berendezés üzemel – és ez is mutatja, hogy nem is terveznek semmiféle megoldást. Emellett egyszerűen nem végeznek semmilyen hatástanulmányt, soha, nem mérik a kibocsátott szennyezőanyag mértékét, koncentrációját, a talaj, a levegő és a víz szennyezettségének változását.”

Jelezte: ha az érintett szervek megadják az engedélyt, akkor „megfontojuk, hogy közigazgatási bírósághoz forduljunk”. Mint tudattuk, nemrég új vezetője lett a Környezetvédelmi Ügynökségnek (APM), annak az Olimpia Mintaşnak a személyében, aki közben annak az Acormed cégnek a részvényese és képviselője, amelyik cégnél a Nutripork megrendelte az új hatósági engedély kibocsátásához szükséges tanulmányt. Vagyis úgy tűnik, az APM új igazgatónője tagja lesz annak a csoportnak, amelyik a Nutripork engedélyéről dönt. Lezeu erről azt mondta: „reméljük, hogy nem, hogy ő addig eltűnik a vezetésből, hetek vannak még hátra a döntésig, addig meneszthetik onnan”. De, hogy ezt mire alapozza, arról nem szólt.

Cristian Rusu USR-vezető jelezte: fórumot is tartanak az ügyben nemsokára, ahova mindenki várnak, „mert az is lehetelen, hogy közömbösek a megyeszékhely azon lakosai, akik zónáját nem érinti a szennyezés”. Emellett – mint azt a helyszínen a sajtótól megtudta – Florica Cherecheş, a PNL Bihar megyei parlamenti képviselője tüntetést is szervez, és ehhez is csatlakozik az USR.

Mindezzel egy időben tegnap közleményt adott ki a prefektúra. Tudatják: Ioan Mihaiu kormánybiztos találkozókat kezdett az ügy főszereplőivel, és figyelmeztette az APM-t, hogy az engedélyről való döntéskor minden normatívát szem előtt tartva, törvényesen járjon el. Hozzáteszi: a szennyezés ellen eddig egy online petícióban 4000 lakos aláírása gyűlt össze…

Más ügyek

Az USR-nél tartott tájékoztatón más ügyek is felmerültek. Cristian Rusu helyi pártelnök elmondta: a váradi önkormányzat két olyan döntést is hozott, amely az USR kezdeményezése volt, bár a város többi reprezentánsa új javaslatokká formálta azokat, „nem tudva arról, hogy az USR már előzőleg felvetette”. Egyrészt jön az úgynevezett közösségi finanszírozás, vagyis az, amikor a lakosok is adhatnak ötleteket az önkormányzatnak beruházásokra, és pénzt is adhatnak össze a kivitelezésre. Ez jövőre indul, ilyen eddig az országban csak Kolozsváron és Bukarestben van. A másik ügy lényege, hogy jelentősen növelik az olyan helyiségek adóját, amelyekbe vállalkozás van bejelentve, de az nem működik. Ez a történelmi városközpontra érvényes, ám Rusu szerint „a központ nálunk nagy, a Kolozsvári úttól a Decebalig terjed, ami a jelen esetben sok vállalkozónak gond lenne, ám végül sikerült a témával kapcsolatban a Körös áruháztól a polgármesteri hivatalig lévő részt történelmi városközpontnak vétetni – ezzel elkerülhető lett, hogy akár 50%-kal nőjön egyes épületek szóban forgó adója, a periferikusabb részeken”.

Szeghalmi Örs

Címkék: ,


A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .