Dsida helyett Picasso utca

Kolozsvár – Közigazgatási
bírósághoz fordul az RMDSZ a
kolozsvári Dsida Jenő utca nevének
megváltoztatása miatt. A
névcserét, a lakók
kérésére hivatkozva a
kormánypárti polgármester tűzte
napirendre a tanácsülésen.


Az RMDSZ frakció, kompromisszumként egy
másik magyar nevet javasolt, helyette a
román tanácsosok Pablo Picassora
keresztelték át a Hajnal negyedben
találtható utcát,
anélkül, hogy javaslatukat a megyei
utcanévadó bizottság
véleményezte volna.


A lehetséges utcanevek listáján –
melyet jóváhagyott a névadó
szakbizottság - nem szerepel Pablo Picasso.
Az RMDSZ a szabálytalanságra hivatkozva
próbálja meg
érvényteleníteni a
névváltoztatást.


Molnos Lajos, városi tanácsos
veszélyesnek tartja, hogy a
névváltoztatás precedenssé
válhat. Ugyanis az a harminc-negyven utca magyar
neve – amit az utóbbi öt-hat évben
sikerült Kolozsváron magyar
személyiségekről elnevezni – el fog
tűnni.

Dsida vagy Sida?


A Dsida Jenő utcanév
állítólag azért zavarta az
ott lakókat, mert hasonlít a Sida
szóhoz, ami az AIDS betegség román
megfelelője.


Kolozsváron alig maradt magyar utcanév a
kommunista diktatúra után. A
Funar-korszakot követően többnyire csak
a város terjeszkedésével
keletkezett új utcáknak adtak egy-egy
magyar nevet.


Ha az arányokat vesszük, hogy
Kolozsváron hány magyar és
román él, akkor nem harmincöt utca
lenne magyar nevű, hanem legalább
százhetven – mondta Asztalos Lajos,
helytörténész.


Az RMDSZ tanácsosok hiába érveltek
azzal, hogy Dsida Jenő a házsongárdi
temetőben nyugszik, és
műfordításaival a román
irodalom megismertetéséhez is
hozzájárult. A román
többség úgy döntött
Kolozsváron nem viselheti utca a fiatalon
elhunyt költő nevét.

Szabédi László nevét sem
szavazták meg


Egy megyei névadó bizottság
jóváhagyja az előzőleg javasolt
neveket. Utána a városi tanács
bizottsága javasolja a nevet a városi
tanácsnak. Ezek után pedig városi
szavazás következik az
utcanévről – mondta Csoma Botond,
városi tanácsos. A
tanácsülésen az egyik napirendi pont
több utcanév megváltoztatása
volt. A tanácsosok javasoltak egy másik
nevet, de a polgármester azzal érvelt,
hogy az ott lakók kérték a
változtatást, mert nem tudják
kimondani az utcájuk nevét. A
tanácsosok erre azt mondták, hogy
rendben, akkor legyen egy másik magyar
személyiségről nevezzék el az
utcát. Szabédi Lászlót
javasolták. Erre a polgármester az
ülés előtt rábolintott. De a
szavazáson csak az RMDSZ-es tanácsosok
szavaztak Szabédi László neve
mellett. Sorin Apostu tagadta meg a turisztikai
információk magyar
feliratozását is.

Barátságtalan gesztusok sorozata


Csoma Botond szerint ezek nagyon
barátságtalan gesztusok egy
koalíciós partnertől. A
városfejlesztési stratégia egyik
alfejezete a multikulturalizmusról szól.
Ez előírja, hogy Kolozsváron
négy nyelven kell feliratozni az
emlékműveket: románul, magyarul,
angolul és németül. Ez egy
érvényben lévő tanácsi
határozat. Kolozsvár városi
tanácsa huszonhét tagú, ebből
öten RMDSZ-esek. Egy tanácsi
határozat elfogadásához
tizennégy szavazat kell.

Forrás: Duna tv