Dráma a gyermek Szigligetiről

Dráma a gyermek Szigligetiről
Nagyvárad- A színház Liliput Társulata egy fesztivál keretében, szeptember 11-én mutatja be Urbán Gyula író, rendező a gyermek Szigligetiről szóló drámáját. Erről nyilatkozott az Erdély Online-nak.

Nagyvárad nem ismeretlen Urbán Gyula író, rendező számra: természetesen először szellemi síkon ismerte meg, amikor Adyt olvasta, és a többi itt élt irodalmi óriást, aztán egyszer csak eljött a pillanat, amikor felkérést kapott a színháztól, és attól kezdve körülbelül egy tucat darabot rendezett a Körös-parti városban. A mostani egy speciális felkérés eredménye: Szigligeti Ede születésének közelgő 200. évfordulója alkalmából egy olyan darabot rendeltek tőle, amely azt fejti ki, hogy miként gondolkodhatott kilenc-tíz éves korában, vagyis gyermekként a későbbi színműíró. Lényege, hogy megpróbált egy reformkori környezetet teremteni: a történet szerint éppen vendégség van, és a címszereplő nem akar lefeküdni, ehelyett inkább játszana, éspedig színházasdit, melybe nagyon belelovagolja magát a kis Edécske.

Amúgy a darab tele van anakronizmusokkal, szó esik például Fellner és Helmer építészekről, akik akkor még nem is éltek, vagy az öngyújtóról, holott Irinyi még fel sem találta a gyufát, és így tovább, de ezek mind az előadáson belül a helyükre kerülnek. Emellett nagyon sok idézet van, a legtöbb természetesen Szigligeti Edétől, mégpedig a Liliomfiból. „Tisztában vagyok azzal, hogy a Liliomfi már az emberek könyökén jön ki, filmet is csináltak belőle, illetve a színházban is sokszor játszották. De az emberek pont azért nézik meg például a Hamlettet harmincszor, mert kíváncsiak arra, hogy akik megcsinálták, épp mit gondoltak róla. Két egyforma előadás véleményem szerint nem létezik. Akik szeretik a színházat, azok szívesen mennek megnézni újra és újra egy színművet”, hangsúlyozta Urbán Gyula. Hozzátette: mindazok, akik megtekintik az előadását egy persziflázst fognak látni, egy gyermeknek a látomását, minek következtében kialakul egy olyan történet, amelyik Szigligeti-idézetekből konstruálódik, de ugyanakkor minden jelenethez rendezőként hozzárendelt egy különleges bábműfajt. Ez azt jelenti, hogy a kocsmáros, a lánya, a pincér tárgyak, úgymint szódásüveg vagy teáskanna. Liliomfi egy hagyományos, úgynevezett vajang-bábu, de lesz árnyjáték, marionett is, valamint olyan jelenet, amikor az élő testrészek és a bábtestrészek össze vannak keverve, ami egyedülálló dolog a világon.

A férfiú apja

Az író, rendező megjegyezte: reméli, hogy Várad közönsége már csak a Szigligeti iránti tiszteletből is elmegy a bábszínházba, mert akkor a siker is adott. Arra hívta fel a figyelmet: az angol poétának, William Wordsworth-nak van egy gyönyörű sora: „a gyermek a férfiú apja”, ami szerinte egy olyan evidencia, melynek értelmében a Liliomfi csíra formájában már megvolt a gyermekben. Saját magával kapcsolatban is ezt tapasztalta, egy családregény megírása közben jött rá erre, és teljesen meglepte az, hogy majdnem minden, ami most „benne van”, már benne volt úgy négy-öt éves korában, csak nyilván felnőttként szerzett egy kompetenciát, író lett, elsajátította annak tudását, hogy mit kell papírra vetni. Ezzel együtt mindig mosolyog magában azon, hogy ez a kompetencia valójában nem jelent semmit, hiszen valójában a gyermek a fontos, a lényeg.

Egyelőre a színház javaslatára A gyermek Szigligeti munkacímmel próbálják a darabot, a rendező a Szigligeti Edécske címet javasolta. Az ősbemutató szeptember 11-én lesz, az akkor éppen zajló fesztivál keretében. Urbán Gyulától azt is megtudtuk: bár egyéb elfoglaltsága miatt egyelőre nem tud tovább dolgozni a Liliput Társulattal, azért szakít majd annyi időt arra, hogy a premierre visszajöjjön. „ A közönséghez hasonlóan ugyanis én is kíváncsi vagyok arra, hogy mi lesz ebből a gyermekből, akinek én vagyok az apja”- jelentette ki somolyogva.

Élőzenekaros dráma

Urbán Gyula író, rendező élőzenés drámáját gimnazistáknak és felnőtteknek szánja. A szereplők: Lászlóffy Botond/Oszaczky-Butkay Gergely, Lélek Sándor Tibor, Daróczi István, Hanyecz-Debelka Róbert, Németi Emese, Szentpéteri Lenke, Stéfán Bodor Mária, Birtalan Katalin, Balogh Judit, Gnädig Kornélia és Meleg Hortenzia. Zeneszerző: Laczó Zoltán Vince, díszlet- és bábtervező: Balla Margit. A zenében korhű és verbunkos elemek keverednek, a háttérpannó pedig egy régi váradi képeslap kinagyítva.

Ciucur Losonczi Antonius