Drakulát ünnepelték a nagyváradiak

Drakulát ünnepelték a nagyváradiak
Nagyvárad – A Festum Varadinum rendezvénysorozat keretében vasárnap délután a Budapest Táncegyüttes lépett fel a váradi Szakszervezetek Művelődési Házában, a Drakula című előadással. A produkció nagy sikert aratott.   Drakula (1) 2008.04.20

Házigazdai minőségében Meleg Vilmos színművész, a Szigligeti Társulat vezetője köszöntötte az egybegyűlteket. Arra emlékeztette őket: a magunk mögött hagyott másfél évtizedben szokássá vált, hogy a színház épülete ad otthont a Festum Varadinum világi jellegű nagyszínpadi nyitórendezvényének. Noha a felújítási munkálatok miatt az idén ez nem lehetséges, mindez nem akadályozhatja meg a jelenlevőket abban, hogy együtt örüljenek az elmúlt évek közös megvalósításainak, az együttlétnek. Ezt követően Biró Rozália alpolgármester, a Varadinum Alapítvány kuratóriumi elnöke kifejtette: nunciusi és püspöki áldással vette kezdetét az idei Varadinum rendezvénysorozat, amely immár a tizenhetedik a sorban. Az évek múlásával a Festum lassan túllépte Nagyvárad határait és a térség ünnepévé lett. Minden korosztályt megérint, bölcsebbé, hitben és tudásban gazdagabbá teszi az ünneplőket, közösségé formálja őket. Delorean Gyula programmenedzser arra hívta a figyelmet, hogy a táncelőadást szervező Gong Alapítvány és a Budapest Táncegyüttest működtető Honvéd Art Kht.  között kitünő a kapcsolat. A Drakula előadás koreográfusa Zsuravszky Zoltán, aki a nálanál közismertebb Novák Ferenchez hasonlóan szintén tehetséges művész.

Él és élni fog

A hozzászólásokat követően bemutatott kétfelvonásos Drakula című táncprodukció drámai hangulatban kezdődik és a feszültség eltart egészen az első rész végéig. Az álló nyitókép- egy élettelenek tünő lányra furcsa pozicióban rádől egy férfi- azt sugallja, hogy a nézőknek komolyan kell majd venniük a látottakat, hallottakat. Ezután csoportos táncok, kettősök és szólók váltogatják egymást, és egy titokzatos idegen is feltűnik, aki az általa kiszemelt fiatal nőket elragadja. Nem lehet róla tudni, hogy kicsoda (akár a halál is lehet), egy azonban biztos volt: nem válogat, áldozatai közt egyaránt vannak román, magyar és cigány nemzetiségűek. A második felvonás elején világosan kiderül: Drakuláról van szó, aki hirtelen két “példányban” jelenik meg. Öregebbik és fiatalabb énje nem tudni miért, folyamatosan felcserélődik. A történet ezt követően még jobban irreálisba megy át, a színpadon feltünő, népi ihletésű alvilági figurák maszkot viselnek és semmilyen konkrét korba nem lehet őket besorolni. Az előadás végén már-már úgy tünik, hogy Drakulát sikerült legyőzni, azonban a zárójelenetben újból feltünő titokzatos lény azt hiteti el a közönséggel, hogy a vámpirfigura még mindig él és élni is fog.

Ciucur L. Antonius