Domokos Géza kockázatai

Domokos Géza kockázatai
A Kós Károly Akadémia és a Minerva Művelődési Egyesület közös rendezésében került sor Kántor Lajos, „Domokos Géza kockázatai” című kötetének nyilvános bemutatására. A legújabb alkotása a Polis kiadó gondozásában jelent meg.

Tibori Szabó Zoltán, a Minerva Művelődési Egyesület elnöke felvezető beszédében kifejtette: izgalmas kötetet mutatnak be. Kántor Lajos legújabb kötete jó célt szolgál. Pragmatikus eredménye van. Ez alkalommal mindhárom RMDSZ elnököt is összehozta, Domokos Gézát (post mortem), Markó Bélát és Kelemen Hunort.

Az RMDSZ jelenlegi elnöke Kelemen Hunor nem hagyományos könyvbemutatót tartott. Ő inkább arról beszélt, hogyan látta 25 évvel ezelőtt Domokos Gézát. Mit jelentett Domokos Géza RMDSZ elnökségének három éve. Hogyan viszonyul ma az RMDSZ az akkori értékválasztásokhoz.

A 70- 80–as években tevékenykedő Domokos Gézáról sokat lehet, tudni. Szerkesztő, intézményalapító, intézményépítő. 1970-ben a Kriterion Könyvkiadó igazgatójának nevezték ki, melynek jelentős szerepe volt a magyar nyelvű könyvek megjelentetésében. 1989-ben megjelent az RMDSZ, a magyarság érdekvédelmi szervezete, melynek három évig Domokos Géza volt az elnöke.

Domokos Gézához köthetők azok az értékválasztások, döntések, amelyek akkor megfogalmazódtak. A következő évtizedeket meghatározták. „Az ő döntései is meghatározták a Szövetség irányvonalát, a következő évtizedeket: azt, hogy egy demokratizálódó társadalomban a romániai magyarságnak milyen utat kell keresnie, hogyan építse újra önmagát úgy, hogy megmaradjon szülőföldjén.”

Parlamentáris eszközrendszert, a párbeszédet választotta. A választásának meg volt a kockázata. Az értelmiség részéről a humán értelmiség tömörült Domokos Géza köré. Persze voltak más területen alkotók is. Negyed század után az általa megjelölt értékválasztás ma is megmaradt. A politika a jelenről és a jövőről szól, de nem hagyja figyelmen kívül a múltat sem.

Domokos Gézával folytatott párbeszéd megerősítette, a közösség szervezésével kell foglakozni. A ’89-es események utáni értékválasztást ma is magunkénak tudjuk –mondta Kelemen Hunor.

Markó Béla az RMDSZ volt elnöke, költő, politikus szerint a könyv nagy részét Domokos Géza és Kántor Lajos közti levelezés alkotja. A könyv kockázata az, hogy csak erről esik szó. Azonban ezt a kockázatot sikerült elkerülni, mert mindenkiről is szól. ’89 előtt az erdélyi értelmiség az a része, mely kockázatot vállalt, kihívás előtt állt „a rendszer szippant-e föl be minket, vagy sikerül megőrizni önmagunkat, és sikerül valamit változtatni a közösség életén.”

A könyv nagy részét Kántor Lajos és Domokos Géza levelezése teszi ki. Domokos Géza „kockázatairól” esik szó. A könyv az elmondottak értelmében mindenkiről szól. Kántor Lajos elfogadja az értelmiség felelősségét. Erről a felelősség vállalásról szól a könyv. Még akkor is, ha nem értünk mindenben egyet. „Csak látszólag szól a könyv Kántor Lajosról és Domokos Gézáról, igazából mindannyiunkról szól.”

Közhelyként való az a kijelentés, hogy Kántor vállalkozása példaértékű! Feltérképezte az erdélyi értelmiség utjait, attitűdjeit.

Dávid Gyula irodalomtörténész, kakukktojásnak érezte magát ennyi politikus között. Inkább a Kriterion Könyvkiadó 20 esztendős történetéről beszélt.

Domokos Géza a romániai magyar kultúra megőrzéséért folytatott reálpolitikát. Minél jobban növekedett a szorítás, annál jobban előtérbe került a magyarként való magmaradás gondolata. Az intézmény fenntartásában Domokos Géza politikai bölcsessége mutatkozott meg. Tudatában volt annak, mit akar tenni. Megfelelő szövetségeseket és eszközöket is talált. A könyvek megjelentetését meg tudta valósítani.

Mi Domokos Géza tragikuma? Az, hogy ’89 után kialakult helyzet következtében a hajdani szövetségesei különböző politikai táborokban jelentek meg. Elárulták, szembefordultak vele. Ha előszedik, hogy milyen funkciót töltött be ’89 előtt az ember, meg kellene nézni, hogy azt a pozíciót, mire használta.

Felelevenítette a Kriterion történetét. A 60-as és 70-es években többet lehetett tenni a nemzeti tudat újraépítésében, a nemzeti érzés ápolása terén, mint 1948-1969 között (akkor szinte lehetetlen volt).

A Kriterion Könyvkiadó több nyelven adott ki könyveket. A romániai német kultúra sok értékes könyvet tett le az asztalra. Kis nemzetiségek nyelvén jelentek meg alkotások, amelyek nyelvén 1956 után az iskolái megszűntek.

Tibori Szabó Zoltán kiemelte, Domokos Géza kockázatairól, dilemmáiról, kompromisszumairól beszéltünk. Felveti a kérdést, hogyan viszonyulunk a kockázathoz.

Kántor Lajos elmondta, 50 év személyes levelezéséből származik a könyv. Valóban Domokos kockázatairól van szó. Azonban úgy vélte, a kockázat kifejezés elegánsabb, mint

a kompromisszum. Kérdés, ezek a kompromisszumok, mit eredményeztek. A különbözőséget, a különböző helyzeteket mindenki sajátosan éli át, kockázattal számol. Kérdés, milyen típusú: okos kompromisszum vagy olyan, mely árt az ügynek.

1968-as év fontos dátum a Kelet- Közép Európa történetében, az erdélyi magyarság életében is. Ha nincs ez a történés, a Kriterion Könyvkiadó sem jön létre.

„A könyvet elolvasva megtalálhatják ezeket a kompromisszumukat, ezeket a válaszokat”- mondta Kántor.

Csomafáy Ferenc