Dólyáról Mezőkövesdre

Néhány évvel ezelőtt már nyilvánosságra hoztam Bihar megye egyik kis falujának fontos múltját, melyet azóta kis könyvemben is megjelenítettem.

42 évig éltem Nagyváradon, gyakran hazafutok a bajokat intézni, de az időm sajnos nagyon kevés. Úgy érzem, most azonban meg kell írnom egy nagyon fontos eseményt. A Mezőkövesdről 100 éve elszármazott dólyai matyók meghívást kaptak ez ünnep alkalmával 2008. augusztusban a városi önkormányzattól. Szombaton délelőtt 9.30-kor érkeztek kis falum vendégei egy igen elegáns autóbusszal. Én Budapestről érkeztem Kövesdre a főszervező, Kiss Mátyás meghívására. Így ott lehettem a fogadó mezőkövesdiek között, kik szeretettel várták ismerős és ismeretlen rokonaikat.

Találkozás

Leírhatatlan volt ez az érzés. Örömkönnyek, boldog emberek, kik ebbe a gyönyörű városba jöttek. Elértük ezt a régi vágyat, beteljesült, mit évtizedekig reméltünk, hogy tudjanak rólunk… és elfogadjanak! Már néhány találkozás után lehetett érezni, amit az ünnepség alatt Tállai András polgármester úr is megfogalmazott: „Már nem dólyaiakat köszönthetek, hanem mezőkövesdieket, hiszen egybe tartozunk.” Itt csordultak ki örömkönnyeink, hogy ezt is megérhettük. Egy kis falu népét elfogadni nem egyszerű dolog! Az ünnepet helyszűke miatt le sem tudom írni. Régi fényképekből és őseink tárgyaiból szép kiállítást láttunk. Filmet vetített Kiss Mátyás, ki a város és Dólya díszpolgára lett. A filmben néhány dólyai embert is megszólaltatott.

Kitüntetések

Pro Urbe tüntették ki Csirmázné Cservenyák Ilonát, ki elsőként érkezett Dólya felkutatására néhány évvel ezelőtt, kissé félve, de most boldog, hogy épp ő tehette meg az első lépéseket. Pap Jánost is jutalmazták. Ő is elfáradt egyszer a dólyai néphez, hogy megismerkedjen a kis faluval és az ott élők helyzetével. Köszönet a szép fogadtatásért. Hálásak kell legyünk a mezőkövesdi templomok atyáinak szerető szép gondolataikért. Köszönet Vámos Tibornak és Pázmándi Juditnak fáradságukért. Köszönet az énekkaroknak és a vendég táncosoknak, és mindazoknak, akik kivették részüket az ünnepségből. Őseink a hantokból is küldik örömteljes üzeneteiket gyermekeik és unokáik tolmácsolásában, hogy soha többé ne szakadjon szét a lánc, e csodálatosan fejlődő testvéri szeretet Mezőkövesd és Dólya között.

Tóth Ilona, Nagyvárad