Díszdoktoravatás

Akt.:
Díszdoktoravatás
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE), a ’89-es események után, célul tűzte ki, hogy bekerüljön a világ 500 legjobbaknak bizonyuló egyetemeinek sorába. Ennek érdekében munkálkodott mindenik megválasztott rektora.

A tudományos élet gazdagításával és látható megújulásán kívül, sok olyan tevékenység folyik, mely nem pont a didaktikai célokat szolgálja. Ezek közé tartozik a Díszdoktorrá avatás, ami az akadémiai élet egyik kultúrpolitikai vetülete. Ennek is köszönhető a cím elnyerésének pontosan meghatározott programja, mint ahogy a lebonyolítási ceremónia is meghatározott forgatókönyv szerint történik.

A legújabb felavatott díszdoktor Günter Verheugen német politikus.

Tulajdonképpen, milyen pálya áll a jelenleg 69 éves Günter Verheugen mögött: a kölni és a bonni egyetemen történelmet, szociológiát és politikatudományt tanult. Képzett politikus. 1978-tól 1982-ig a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) tagja, majd főtitkára volt. Később úgy érezte, váltania kell, és átlépett az SPD-be, a Német Szociáldemokrata Pártba. 1983-tól 1999-ig a Bundestagban, azaz a (nyugat-) német parlamentben szociáldemokrata képviselő, tagja a külügyi bizottságnak (1983–1998), majd a külügyminisztérium államtitkára (1998–1999). 1999 és 2004 között az EU bővítésért felelős biztosa. Így nagy szerepe volt különböző országok, köztük időrendi sorrendben Magyarország, Románia Európai Uniós csatlakozásában is. 2004-től az Európai Bizottság egyik alelnöke, egyben a vállalkozásokért és az iparért felelős biztosa.

Az elmondottakat a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemnek tudnia kellett, amikor a kitüntetéséről 2012 novemberében határozott. A javaslatot az egyetem Szenátusa, az Európai Tanulmányok kar részéről kapta. Indoklásként elmondták: Günter Verheugen, aki 1999 és 2004 között az Európai Bizottság bővítési biztosa volt. Az „Európai Unió bővítési folyamatában képviselt meglátásáért és gyakorlatiasságáért, Románia Uniós csatlakozását megelőző felkészülési folyamathoz nyújtott támogatása elismeréseként kapta meg a címet.”

Az Aula Magna, az egyetem díszterme, zsúfolásig megtelt meghívottakkal. Kiknek előzőleg le kellett adniuk személy (CNP) számukat, valamint a személyazonossági igazolványuk számát. A terembe való belépéskor elektronikus motozáson mentek keresztül. Éppen csak a kapu nem volt felállítva.

Az egyetem rektora Ion Aurel Pop akadémikus- történész az eseményt felvezető beszédében többek között a hazánkban 800 éve élő szászközösségek fontosságát taglalta.

A laudációt elmondó Vasile Puscaş professzor, az egyetem leggyakorlottabb szónokainak egyike, pontosan tudta, mik azok a pontok, amelyeket a kitüntetett a legszívesebben, hallgat. Nem feledkezvén meg arról, hogy bizonyos időben tárgyaló partnere is volt neki. „Pragmatikus, jövőbe látónak” nevezte. Elmondván azt a bizalmi állapotot, amit Verheugen megelőlegezett az országnak. Arra biztatja a hazaiakat, hogy minden lehetőséget megragadva, bizonyítsák, országunk méltó az EU tagságra.

A kitüntetett 55 perces beszédében az európai gondolkodás mintapéldányát mutatta be. A tagállamok a létező instabilitás ellen csak közös erővel léphetnek fel annak érdekében, hogy ez megszűnjön. Az Amerikai Egyesült Államok és az EU nem tévesztendő össze. Ezért fontos az államok közötti együttműködés minél jobb megszervezése.

Az EU bővítése, az új tagok derűsebb gondolkodása segített abban, hogy teljesítsék mindazon elvárásokat, melyeket az EU kért a belépési engedélyezés alkalmával.

A ceremónián a jelen levő Victor Ponta miniszterelnök és Titus Corlăţean külügyminiszter politikai órát láthatott és hallhatott arról, hogy egy olyan gyakorlattal rendelkező egyén, mint Günter Verheugen, hogyan tud kezelni egy számára is kellemetlen cselekménysort.

A terembe, minden felügyelet mellett, még is beszivárgott egy tiltakozó csoport, melynek tagjai különböző nagyságú plakátokat feszítettek ki, különböző angol nyelvű szövegekkel.

Günter Verheugent mindez látszólag nem zavarta, a gyakorlott szónok magabiztosságával mondta azt a szöveget, amit úgy gondolt, ilyen alkalommal el kell mondania. Ennek is volt köszönhető az, hogy az ifjakat aránylag könnyen kitessékelték a teremből.

Ellenben a bulvár sajtónak volt miről beszámolnia.

Szerintem a legmegszívlelendőbb üzenete: egyetlen tagállam sem lenne képes önállóan érvényesülni a jövő új világgazdasági nagyhatalmai között.

Csomafáy Ferenc