Dióverő Nagyvásár illusztris vendégekkel

Dr. Mezei Dávid (állva) szavait a jobbján ülő Cseke Attila fordította a mellette ülő Petre Daea miniszternek
Dr. Mezei Dávid (állva) szavait a jobbján ülő Cseke Attila fordította a mellette ülő Petre Daea miniszternek
Testvérvárosi küldöttségek jelenléte, előadócsoportjaik bemutatkozása és miniszteri látogatás egyaránt színesítette az érmihályfalvi Dióverő Nagyvásár szombati programját. Az idei termés gazdagságát több módon is bemutatták a helyiek, illetve a környező települések egyaránt.


Az érmihályfalvi Dióverő Nagyvásár pénteken kezdődött meg, és mondhatni, hogy a nyitónap még „hazai érdeklődés mellett” zajlott le. A déli, kora délutáni órák a színhely rendezgetésével teltek, miközben az előkészületek már napokkal, sőt, hetekkel előbb elkezdődtek. Az utolsó simítások során a Gödör rendezvényház udvarára betérőket az esemény jellegéhez illő díszkapu fogadta, a hatalmas sátor alatti tárlókba bekerültek egyrészt azok a napraforgó, kukorica, zab, búza, árpa, cirok „minták”, amiket helyi és környékbeli gazdák küldtek, egy tarka mozaikot képezve, másrészt az idei termés gazdagságát megmutatni hivatott zöldségek, gyümölcsök, kompótok, lekvárok. A tárlók előtt valóságos bőségkosarak kaptak helyet, ugyancsak a kertek kincseit bemutatva. A sátor hátsó részében állították fel a színpadon, mely a következő két napban jutott fontos szerephez. Az udvarra azok a szekerek érkeztek meg, melyek ugyancsak a termés bőségét hirdették Érsemjénből, Kiskerekiből, Székelyhídról és Érkörtvélyesről. Már kinyitott a lacikonyha, a kürtős kalácsos, pörgött a forgóhinta. A rövid megnyitót Nyakó József tartotta a már a vendégek fogadására előkészített teremben, egyebek mellett reményét fejezve ki, hogy idéntől az EU által támogatott rendezvény „új útra lépett”. Ugyanakkor köszönetet mondott a Városháza és a hozzá tartozó intézmények munkatársainak a rendezvény előkészítéséért. Mindjárt következett is az első program: az érdeklődők Szilágyi Andrea muzeológus vezetésével járhatták végig a helyi emlékhelyeket (Bernáth-Bujanovics kastély, Emlékmű a 20. század hősei és áldozatai tiszteletére, Zsinagóga, Történelmi és Néprajzi Városi Múzeum, 56-os emlékmű). Este retro partiban lehetett szórakozni.

Velünk élő történelem

Szombat reggelre igazolta a meteorológusokat az időjárás: megérkezett a hűvös idő, viharos szél kíséretében. Mivel vásári nap volt, az alkudozás mellett sokan benéztek az élelmiszerpiac szomszédságában lévő dióverős kiállításra. A délelőtt történelmi témákat taglaló kerekasztal-beszélgetésre került sor a Gödör rendezvényházban, A polgár egykor és ma címmel. Konkrétabban a romániai és az egykori jugoszláviai diktatúra, az ’56-os forradalom romániai hatása, a Prágai tavasz, illetve az európai közösség gyökerei és kialakulása volt a téma. A beszélgetés sava-borsát az adta, hogy szemtanúk szólaltak meg a témákban. Bevezetőjébe Nyakó József polgármester úgy fogalmazott, hogy életünkben máig éreztetik hatásukat azok az ideológiák, melyeknek ki voltunk szolgáltatva. Köszöntötte a vendégeket, majd átadta a szót a moderátori szerepet betöltő Varga Róbert történelemtanárnak, aki nemcsak jelenlévő, de több száz kilométerre volt beszélgetőtársaknak is szót adott. Nincs szó tévedésről, két beszélgetőtárs valóban otthonából csatlakozott, skype-kapcsolat révén: Balajti Lajos, a felvidéki Tornalja korábbi alpolgármestere, illetve a jelenleg celdömölki lakos Erdei Károly, korábbi érmihályfalvi tanár. Előbbi a Prágai tavasz elfojtására, hivatalosan „baráti segítségnyújtásra” dübörgött szovjet tankokkal volt találkozásáról beszélt, utóbbi a romániai diktatúráról őrzött emlékeit osztotta meg. Szabó Magda a vajdasági Tornyosról érkezett küldöttség tagjaként már a helyszínen beszélt az egykori jugoszláviai, ezen belül vajdasági állapotokról, fiatalkori emlékeiről. Levonhattuk a tanulságot, miszerint a diktatúrák nagyjából ugyanúgy működtek minden „baráti” országban: csak párttagok számára nyílt boldogulási lehetőség, a kisebbségeket kitelepítésekkel, illetve a nyakukra küldött betelepülőkkel igyekeztek asszimilálni. A helyi lakos Nagy László saját családja sorsán keresztül tudott beszélni az ’56-os magyarországi forradalmat követő romániai megtorlásokról, míg Boros József a korabeli munkavállalói lehetőségekről beszélt olyan tanárként, aki nagyváradiként került az Érmellékre. Szuhányi Sándor ny. tanár az európai közösség kialakulásáról, annak előzményeiről tartott történelemtanároknak is dicséretére váló kiselőadást. A mintegy másfél órás beszélgetés attól vált igazán érdekessé, hogy, amint említettük, szemtanúk beszéltek, saját élményeikkel tették emberközelivé a történelemkönyvekből ismert eseményeket, akár több száz kilométeres távolságból is. Elhangzott, hogy lesz a kezdeményezésnek folytatása, hiszen „van mit kibeszélni”.

Gazdák egymás között

Rögtön a fenti beszélgetést gazdafórum követte, ahol a polgármester a meghívottak sorában köszönthette Cseke Attila szenátort, Csiszár Imrét, a testvérváros Hajdúnánás alpolgármesterét, Nicolae Hodișant, a Mezőgazdasági Igazgatóság megyei vezetőjét, továbbá dr. Nagy Miklóst, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének megyei elnökét, aki a biogazdálkodásról tartott előadást, illetve Sebestyén Csabát, az említett RMGE országos elnökét, aki a mezőgazdaságot érintő, kül- és belföldi támogatásokról értekezett. Továbbra is a mezőgazdaság volt a téma, de ehhez újabb vendég érkezett: Petre Daea bukaresti tárcavezető, aki 14 óra körül végigjárta a kiállítást, kezet fogott az éppen ott tartózkodókkal, illetve azon nyomban nyilatkoznia is kellett, hiszen a román nyelvű média igen élénk érdeklődést mutatott irányába. A miniszert ebéddel várták, aminek elfogyasztása után a korábbinál népesebb hallgatóság előtt újabb fórum zajlott. Ezen a miniszer mintegy 20 perces lelkesítő beszédet mondott. Ebben bizonyára már sokszor elmondott panelekben fogalmazta meg, hogy a gazdák munkája mennyire fontos a nemzetgazdaság számára, gratulált a farmereknek lelkiismeretességükhöz, munkamoráljukhoz, megdicsérve az idei termést, melyről a szakértői szem azonnal látja, hogy kivételesen jó, és így tovább. Konkrétumokra váltva megköszönte a Bihar megyei vezetőknek és az érintett polgármestereknek, hogy „végig a realitás talaján állva” kezelték az afrikai sertéspestis ügyét, határozott intézkedéseikkel megakadályozva annak továbbterjedését. Úgy fogalmazott, hogy miután már jó ideje nem regisztráltak újabb megbetegedést, még tart a megfigyelés időszaka, hogy aztán újraindulhasson a sertéstenyésztés a kiirtott állományok helyén. Köszöntötte Bihar megyei látogatásán a minisztert Cseke Attila szenátor, megyei RMDSZ-elnök, majd kérdéseket lehetett feltenni a tárcavezetőnek, aki előtte többször is hangsúlyozta, hogy minden egyes gazda gondját a sajátjának tekinti, magát pedig egy országjáró miniszternek tartja, aki (mintegy Mátyás király – ezt nem ő mondta, nekünk jutott eszünkbe) bárhol felbukkanhat váratlan időpontokban. Jött is pár kérdés szarvasmarha és báránytenyésztéssel, terület-tulajdonjogi procedúrák egyszerűsítésével, vágóhidak hiányával kapcsolatban. Időközben megérkezett dr. Mezei Dávid agrár- vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár, aki dr. Nagy István budapesti agrárminiszter üdvözletét tolmácsolta (szavait Cseke Attila tette érthetővé Petre Daea számára). A helyettes államtitkár elmondta: Magyarországnak Romániához hasonlóan kiemelten fontos az Európai Unió agrárpolitikája és biztosította kollégáját, hogy a szomszéd ország minden eszközzel segíteni fogja Romániát, mialatt az január 1-től fél évig betölti az EU soros elnöki tisztét.

Színpadi előadások

A fórum zárásaként a (már igencsak sietős) miniszter és az államtitkár-helyettes átadta a Dióverő Nagydíjat a következő helyi gazdálkodóknak: gyümölcstermesztés – Nagy Szabolcs; szőlő- és bortermelés – Hegedüs Attila; gabonatermesztés – ifj. Horváth Sándor; állattenyésztés – Dânga Vasile. Még tartott a fenti fórum, amikor az udvaron lévő sátor színpadán megkezdődött a Szemünk fénye címet viselt program, mely megállás nélkül folytatódott a Sokszínű kultúra cíművel. Előbbi során óvodások és iskolások színpadi produkcióit láthattuk, jellemzően zenés-táncos bemutatókat, utóbbiban egyrészt felléptek a helyi előadócsoportok (kisebb és nagyobb néptáncosok, a városi és a gyerekkórus, az Aladin Hero Team sportolói), másrészt bemutatkoztak a testvérvárosokból érkezett előadócsoportok. Utóbbiak sorában láthattuk: Budapest XVI. kerületéből az Andantino furulyaegyüttest; Hajdúnánásról a Népdal-, Nóta- és Tánckedvelők Egyesületének kórusát; Nyírábrányból a Kisberek néptánccsoportot, Balmazújvárosból a Karikó népzenei együttest, továbbá a vajdasági Tornyosról az Ady Endre Művelődési Egyesület zenekarát. A műsor előadóit és nézőit köszöntötte Nyakó József polgármester, dr. Mezei Dávid helyettes államtitkár, továbbá Hegedűs Péter balmazújvárosi polgármester, aki augusztus közepén történt megválasztása óta először járt Érmihályfalván. Már az utolsó produkciókra került sor a színpadon, amikor a római katolikus templomban megkezdte koncertjét a Quartet vonósnégyes, így a komolyzenét kedvelők is zenei élményben részesülhettek. A nap programját a gazdabál zárta, ahol a Retro Boys együttes szolgáltatta a zenét.

Rencz Csaba