Dăianu: a válságkezelés hadművelet

Dăianu: a válságkezelés hadművelet

Nagyvárad – Meglátogatta lapcsoportunk
nagyváradi székhelyét és
exklúzív interjút is adott Daniel
Dăianu közgazdászprofesszor,
Románia volt pénzügyminisztere.

– Merre halad a kapitalizmus,
kérdezzük az ön most megjelent
könyvének címét
idézve?
– Ebben a válsághelyzetben nem a
kapitalizmus lealdozásának
folyamatával van dolgunk, hanem egy olyan
kapitalizmus-tipus
érvénytelenítésével,
melyet az elmúlt két évtizedben az
iparosítás idején ültettek
gyakorlatba. Ez a válság a piaci
fundamentalizmus elítélését
jelenti, valamint visszatérést a
közpolitikai pragmatizmushoz. Sajnálatos,
hogy nem tanultunk a korábbi
válságokból, és csak
azért kerültük el a
katasztrófát, mert egyes nagy
államok idejében közbeavatkoztak. A
közszféra és a
magánszféra néhány
évvel ezelőtt még
elképzelhetetlen
együttélésére lehet
számítani. Lényeges az, hogy
szükség van a
közszférára és a
beavatkozásra. Ez a válság
éppen akkor éri a nyugati világot,
amikor Ázsia gazdasági
növekdése nagyon megnövelte a
kihívásokat.

– Mi megy jól
Romániában?


– A Logan jól megy. És szeptembertől
a Ford is beindítja a termelést
Craiován. A Ford egyike azon amerikai
cégeknek, amely a legjobban viselte a
válságot, és nem igényelt
állami segítséget. Mindent
összevetve azonban nálunk nincs
versenyképes gazdasági struktúra,
amihely még hozzáadódik az
infrastruktúra siralmas állapota is.
Véleményem szerint nem leszünk
képesek visszatérni a 6-8
százalékos növekedési
rátához. - Mit kellett volna tennie
az országnak?

– Sokkal inkább a megtakarításra
kell támaszkodni és többet kell
fordítani az oktatásra és a
kutatásra. Nem is beszélve az
infrastruktúráról. De egy dolog
beszélni a fejlődési modell
újragondolásáról, és
más dolog az, hogy képesek vagyunk-e ezt
meg is valósítani. A mostanihoz
hasoló válság a nagy
gazdasági világválság
óta nem volt, és emiatt a
kormányok szokatlan eszközökhöz
folyamodnak: bankokat államosítanak,
beavatkoznak az ipari szektorba. Itt arról van
szó, hogy a költségvetések
mennyire bírják el a
válságot, továbbá a
válságkezelés az
intézményi berendezkedéstől
is függ. Az általános
problémák mellett Románia
magával vonszolja a rendszerváltás
óta elkövetett hibákat, amelyeket
azóta sem oldott meg, ráadásul
elkülöníti a többi Uniós
országtól az, hogy nem tartozik az
euró-övezetbe, ami komoly
megszorításokra
kényszerítette Romániát a
deviza tekintetében. Ugyanakkor bankjainkat az
anyabankok tartják ellenőrzésük
alatt, amelyek óvatosak a hitelezés
újraindításának
vonatkozásában. Nem tudunk egyedül
kikászálódni a
krízisből, mert itt is egyfajta
gravitációs elv
érvényesül. A
válságkezelés amolyan katonai
hadművelet, és ha valaki nem érti
meg a folyamatokat, akkor csak fölöslegesen
költi a pénzt.

– Egyes amerikai bankok kezdenek talpra
állni. Romániában is lehet
ilyesmiben reménykedni?


– Ott csak a támogatott bankok álltak
talpra. De Amerika stabilizálódik
és hasonló jelek mutatkoznak
Európában is. A kérdés csak
az, hogy mi következik? A gazdasági
fellendüléshez egészséges
hitelezési rendszerre, egészséges
bankokra van szükség. Románia
mintegy dugattyúként kellene
felhasználja a kohéziós alapokat,
amelyek akár a Bruttó Nemzeti
Össztermék 4-5
százalékát is kitehetnék.
Megvan annak a tudománya, hogy egy ország
több pénzt hívjon le, mint amennyi
elő va irányozva neki. Ott vannak a
strukturális alapok és a
határmenti együttműködést
elősegítő alapok.

– Ilyen helyzetben mit lehet mondani a
fizetésemelésekről?


– A kormány nem a jelenlegi helyzetnek
megfelelő költségvetést
dolgozott ki. Én nem irányoztam volna
elő fizetésemelést 2009-re. Most a
kormány a folyó költségeket
kell csökkentse annak érdekében,
hogy forrásokat biztosíthasson az
infrastrukturális beruházásokhoz.

– Szükséges volt az
átalányadó
bevezetése?


– Én nem vezettem volna be, mert a
gazdasági válság sokakat a fekete
gazdaságba kényzerített.
Válsághelyzetekben nem ajánlatos
adó- és illetékemeléseket
bevezetni.

– Mi a véleménye az Első
lakás programról?


– Nem értem, hogy a kormány
jogászai miért nem találkoztak a
bankok jogászaival, hogy egyeztessenek a
gazdasági és törvényi
aspektusokról még a program
beindítása előtt. Az nem egy
normális helyzet, hogy beindítanak egy
programot, amelyet aztán
leállítanak.

– Hasznos dolog az, ha a politika
közbeavatkozik minden
szakterületen?


– Nem. Ha vannak jó szakemberek, akkor minek
leváltani őket?

Dan Birta

Pap István