Démonok festője Váradon

Démonok festője Váradon
“Ha választhatnék a boldog párkapcsolat és a költészet között, akkor a költészetet jobb kézzel a bal vállam fölött dobnám el a francba.” Kiss Judit Ágnes költő, író Váradon, a PKE-n járt. És ezt is ő mondta.

“Sokkal inkább pontos, mint orvos”. Azaz bizonyos kérdésekben nem tud finomkodni, ápolni, hanem egyenes – és tisztában van vele, hogy ezzel egyes olvasóit is megbánthatja néha. De nem hazudhat, mert “ha az ember isten előtt, meg maga előtt is elkezd alakoskodni, akkor egyszerűen fölöslegessé teszi magát”. Így beszélt magáról Kiss Judit Ágnes. És még így is: “A boldog párkapcsolatokból nem születnek jó művek. De persze ha választhatnék a boldog párkapcsolat és a költészet között, akkor a költészetet jobb kézzel a bal vállam fölött dobnám el a francba.” És: “Aki tudja, az a legnagyobb démonjait, ördögeit festi a falra. Ha a nagy fájdalmakból, szenvedésekből születik valami, ami már rajtam kívül van, akkor én nyertem. Amíg el tudom mondani, nincs gáz.”

Elmegy a slam is…

A József Attila-díjas költő, író pénteken volt Nagyvárad vendége. A PKE Magyar Nyelv és Irodalomtudományi tanszékének szervezésében zajló irodalmi, művészeti beszélgetéssorozat, a KéPKEret meghívottjaként érkezett. (Ez a rendezvénysorozat kortárs szerzőket és alkotókat mutat be az egyetemi hallgatóságnak, de nyitott minden érdeklődőnek.) A beszélgetéseket Boka László irodalomtörténész, egyetemi docens vezeti, meghívottjai, beszélgetőtársai elismert erdélyi és magyarországi alkotók, akik eddigi életútjukról és legújabb műveikről beszélgetnek, felolvasásokkal színesítve a pódiumbeszélgetéseket. Ezúttal is ez volt, és valahogy olyan jóra sikerült, hogy méltatlanul kevésnek tűnt az az egy óra, amibe belefért. Igaz, a vendég immár nyolc hónapos terhesen vállalta, hogy ellátogat a váradi publikumhoz, úgyhogy a szűk időkeret is érthető valahogy.
Kiss Judit Ágnes későn indult a pályán. Bár “normális időben”, azaz 14-15 évesen ő is írt verseket, de nem mutatta meg senkinek, félt, hogy rosszak az írásai – úgyhogy újabb 15 éve telt el, amíg elkezdett publikálni. Ez viszont azért jó – mondta -, mert ekkorra legalább már nem volt befolyásolható. Abban is segített neki a későbbi indulás, hogy könnyebben el tudja dönteni, akar-e részt venni az irodalmi közéletben is. És hát nem nagyon érdekli ez utóbbi.
Kezdeti félelmei amúgy talán nem voltak teljesen alaptalanok, mert – mint elmondta – az egyik kritikusa azt írta róla indulásakor, hogy “ezek a versek csak oda vannak b***va” – később azonban, úgy a harmadik kötetének megjelenése után már ő is szépeket írt róla. Egy másik esetben, egy rendezvény során grafológus vizsgálta a szerző verseit a színpadon, és elemzésében azt mondta: nagyon impulzív, nem finomítgat, nem foglalkozik vele, mit ír le, hanem simán leírja. Ám azért – tette hozzá Kiss Judit Ágnes – időközben megtanulta, hogy a sokszor fecnikre, eldobandó cetlikre írt verseit, verskezdeményeit igenis jó dolog javítani, így öntve végső formába.
Költészete sokrétű, és az ilyen író-olvasó találkozókon van benne valami tetszeni akarás is, úgyhogy inkább könnyebb műveiből szokott felolvasni, komolyat nem, gyászverseket főleg nem. Bár végül, némi unszolásra Váradon ez utóbbit is megtette (egy egész kötetet szentelt például édesanyja halálának). Egyébként szívesen zenél is, táncol, és lovagol is. Mind kapcsolatban van szerinte valamilyen formában a ritmikával.
Mesélt arról is, hogy úgy hatéves koráig “szétszorongta magát”, később aztán, első kötete megjelenésekor kidobták a tanári főiskoláról (most amúgy mégis tanárként is dolgozik végül). Szereti a mostanság divatos slam poetryt, de “a slammer nem lesz feltétlenül jó költő is, és a slam kedvelőjéből sem válik feltétlenül a költészet befogadója”. Felmerült, mennyiben befolyásolja írói, költői és dalszöveg-fordítói munkáját, hogy nemsokára anya lesz. Itt sem kertelt: “amióta terhes vagyok, egy jó sort sem írtam le” – mondta. Hozzátette: “Annyira nincs meg bennem ez a működési forma most – de telán visszatér majd”. Ha pedig nem, már úgyis van egy nyomdakész újabb kötete, és még sok megkezdett munkája. Ahogy mondta, a saját farvizén is elevezgethet még vagy öt évig is, ha akar. Meglátjuk: egy nagyon kicsit megismerve a szerzőt, talán ezzel később sem nem elégszik majd meg…
Kiss Judit Ágnes egyébként igen aktív a neten, sokmindent megoszt ott magáról. Mint mondta, ez a nyitottság egyfajta védekezés is, sőt, a legjobb fajta védekezés, ugyanakkor a nyíltság könnyebbséget is ad. Minden esetre akit érdekel, bőven találhat róla olvasnivalót a világhálón is.

Szeghalmi Örs