Demény Balázs zongoraestje

Demény Balázs zongoraestje
Kedd este lépett fel a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) dísztermében Demény Balázs zongoraművész a Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC) meghívására.

Az 1989-ben Kolozsváron született Demény Balázs máris több nemzetközi rangú díj birtokosa, egyben több európai nagyváros hangversenypódiumain aratott sikert. Váradi fellépése ezúttal is nagy sikert aratott rendkívüli felkészültségének köszönhetően.

Az esten gazdag repertoárjából szólaltatott meg kilenc kompozíciót a barokktól a romantikán és az impresszionizmuson át a huszadik század modern stílusáig. Bevezetőkén Domenico Scarlatti (1685 – 1751) C, F- és G-dúr szonátái csendültek fel. Ezek a darabok nem azonosak a bécsi klasszicizmus többtételes darabjaival. Ilyen értelemben Scarlatti nem csak a klasszikus szonáta alapját vetette meg egytételes kompozícióiban, hanem a 19. században közkeletű etűdökét is. Ezekben a szonátákban a technikai feladatok mellett, amely az előadóval szemben nagy igényt támaszt, a világkép teljességét kell megfogalmazni. Demény Balázs zongorajátéka sajátos hangzásvilággal ajándékozott meg. A fiatal művész nem csak technikailag közelítette meg a műveket, hanem harmóniai gazdagsággal, a humort sem nélkülözve szólaltatta meg ezeket a darabokat. Ezt követően Schumann romantikus stílusú, nyolc részből álló Fantáziadarabok (op.12, 1837) című ciklusból az első, az Este címűt szólaltatta meg, amelyben zongorajátékának másik arculatát csodálhattuk meg. A mű követelte költőiségét és bensőséget egyaránt felszínre hozta.

Modern hangzás

Ezt követően Debussy (1862 – 1918) impresszionizmusának jellegzetes vonásait mintázta meg a Képek sorozat (1905) Fények a vízen című darabjának eljátszásával. Az opusz „a harmónia nagy tendenciáit, legújabb felfedezéseit foglalja magában”. Az érzékenyen előadott darab után szinte felharsant Bartók Béla Etűdök (op.18, 1918-19) három részből álló sorozatából az Allegro molto. A művész a darab tág fekvésű kromatikus képleteit, folyamatos ismétlődéseit is meglepő erővel mintázta meg. Közbeékelten Ligeti György (1923 – 2006) tizennégy darabból álló sorozatból a Musica ricercata (1951-52) szólalt meg a művész előadásában. Az erdélyi születésű zeneszerző még Magyarországon komponálta művét, és még érződik rajta Bartók és Sztravinszkij hatása. A sorozat minden egyes darabja egy hangra épül. Végezetül Bartók Béla öt zongoradarabból álló ciklusából az első, Síppal, dobbal, a negyedik, az Éjszaka zenéje, és az ötödik, A hajsza című csendült fel. Demény Balázs kiváló ritmikai érzékkel, hol erőteljesen, hol az éjszaka zenéjének természeti és magányköltészetét, valamint a tragikus energiától fűtött ütőhangszer-effektusokat egyaránt rendkívüli módon tolmácsolta. Kiváló zongorajátéka nagy sikert aratott a közönség körében. Ráadásában megismételte Bartók A hajsza című darabját. Az estet Lászlóffy Zsolt zeneszerző tanár ismertette, a koncertet a Bethlen Gábor Alap támogatta.

Tuduka Oszkár