Dániai munkaadók jártak Váradon

Az élesdi házaspár már dolgozott a dániai farmon, jó élményekkel tért vissza
Az élesdi házaspár már dolgozott a dániai farmon, jó élményekkel tért vissza
Több mint ötszázan pályáztak az Eures hálózaton belül felajánlott dániai szezonmunkára, közülük mintegy százharminc személyt hívtak meg a munkaadók további megbeszélésekre, Nagyváradra.

Amint Békési Csabától, Bihar megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség (AJOFM) igazgatójától megtudtuk, el akarta érni hogy a válogatás ezúttal ne valahol az ország déli részén, hanem Nagyváradon történjen – mivel úgy gondolta, így a váradiaknak több esélyük van. Amint a bemutatón is kihangsúlyozta, az Eures hálózaton belül felkínált munkahelyek biztonságosak, itt nincsenek „csapdák”, különféle kezelési költségek, garanciák, egyszóval a munkavállalók rizikója minimális.

Elégedettek

A 135 munkahelyre több mint ötszázan jelentkeztek, az önéletrajzok összeállításában és kitöltésében az AJOFM munkatársai is segítséget nyújtottak. Végül a munkaadók az első fordulóban mintegy 45 Bihar megyei személyt választottak ki, a többiek az ország egyéb területeiről érkezetek a pénteki megbeszélésekre. Voltak, akik már tavaly is Dániában dolgoztak, őket a munkaadók „automatikusan” meghívták, nekik már nem kellett részt venniük a válogatáson. Így volt ezzel a 24 éves, élesdi Suciu Andreea és férje, a 26 éves Suciu Adrian is, akik, mint mondták, csak azért jöttek, hogy üdvözöljék a főnöküket. „Tavaly, interneten találtuk ezt az állásajánlatot, gondoltuk, miért ne. És bevált, úgyhogy az idén is megyünk” – mondta Suciu Andreea. Megtudtuk: a borsószedés reggel öttől délután egyig tart. Fontos, hogy az ember akarjon teljesíteni és tudjon folyamatosan és lehetőleg gyorsan dolgozni. Hogy megerőltető-e? Nem különösebben, mondták a fiatalok, és bőven van idő arra is, hogy kipihend magad. Délutánonként többnyire a Balti tenger partján sütkéreztek, Adriannak pedig arra is volt energiája, hogy a számukra szervezett focimeccseken vegyen részt. Dániában sokkal kellemesebb a nyár,mint nálunk, a hőmérséklet nemlépi túl a 23-24 fokot, mondták. A szezonmunkások igény szerint sátrakban vagy lakókocsikban laknak, utóbbiak saját fürdőszobával és konyhával vannak ellátva. Mindenért fizetni kell, de az árak nem túl magasak. A teljesítményen múlik, hogy ki mennyit keres, s ha a költségeket levonják, átlagban kijön a napi 50-60 euró. „Még nem próbáltunk máshol elhelyezkedni, egyelőre ez így megfelel, aztán majd meglátjuk” – mondta Adriana.

Biofarm

Pénteken a váradi Continental Forum hotel konferenciatermében mutatták be vállalkozásukat a dániai munkaadók, s a találkozó az állásinterjúkkal folytatódott délutánig. A találkozó során először Békési Csaba szólt az egybegyűltekhez, majd Peter Schmidt, az epertermesztéssel foglalkozó Duborgjordbaer cég képviselője mondta el: hatvan hektáron termelnek epret és semmilyen vegyszert nem használnak. Biogyümölcsökről lévén szó, ez az eper többe kerül, mint a szokványos módon termelt gyümölcs, s vásárlóik a plusz összegért kifogástalan minőséget várnak el. Később Peter Skov Johansen, a Green Peas képviselője szólt többek között arról, hogy gyakorlatilag egész évben termelnek, nemcsak Dániában, hanem Portugáliában is vannak farmjaik. Fontos, hogy a szezonmunkások tudjanak annyit teljesíteni, hogy megkapják az ottani minimálbért, ellenkező esetben kénytelenek megválni tőlük. Vannak, akik feljebb kerülnek a ranglétrán, például adminisztratív munkakörbe, képességeiktől függően, de „első sorban a borsószedésben kell teljesíteniük”.

Egyetemmel

A találkozó két külön teremben, állásinterjúkkal folytatódott. Mint láttuk, a két dániai munkaadó főleg a jelentkezők angol nyelvtudására, korábbi tapasztalataikra volt kíváncsi. Miközben sorukra vártak, némelyikükkel váltottunk pár szót. A legtöbben azért jelentkeztek, mert nem tudtak olyan állást találni, mely a megélhetésüket biztosítja. A fizetések hatszáz lejnél kezdődnek, hét ledolgozott év után felvihetik ezerre, de ez még mindig kevés ahhoz, hogy az albérlet fenntartása mellett az ember élni is tudjon – panaszolták.

Meglepetésünkre több egyetemet végzett fiatallal is találkoztunk. A 26 éves Venter Alexandru és a 23 éves Micula Titus Nagyváradon végzett informatikát. Mint mondták, mintegy ötven munkahelyet pályáztak meg eddig, eredménytelenül. Kevés az állás, sok az egyetemet végzett fiatal, a Nagyváradi Egyetemet ráadásul nagyon könnyű kijárni. „Én be se írtam az önéletrajzba az egyetemet. Voltam már Ausztriában almát szedni, s a munkaadók furcsállták, hogy felsőfokú végzettséggel mit keresek ott. Az is akadály, ha az ember túlképzett” – jegyezte meg egyikük.

Neumann Andrea