Csongrádi hangulatok Nagyváradon

Csongrádi hangulatok Nagyváradon
Bihar megye – Az erdélyi gyökerekkel rendelkező Piroska János csongrádi festő, közéleti személyiség akvarelljeiből nyílt kiállítás kedden a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) első emeleti előcsarnokában.

A kedd esti megnyitón, melyen szép számban megjelentek a Partiumi Keresztény Egyetem diákjai, elsőként Barabás Zoltán a tárlatot szervező Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója szólt az egybegyűltekhez, elárulva, hogy a kiállítás anyagát Csongrád város galériájából hozták el Nagyváradra. Dr. Tóth Attila művészeti író méltató beszédében elmondta, hogy az Alföldön született festői világ autenikus módon nyilvánul meg Piroska János festészetében, aki egy szűk földrajzi környezetben egyetemes üzenetű festői világot alkotott. Piroska János (1894 – 1987) élete a XX. század minden eredményét, hozadékát és minden gyalázatát megélte hosszú élete során. „Ha Piroska János képeire nézünk, akkor a harmónia, világra csodálkozás bontakozik ki előttünk, de emögött egy hihetetlenül tragikus életút jelenik meg” – fogalmazott a méltató. Az első világháborúban az orosz és az olasz fronton is megsebesült. A háború után Glatz Oszkár növendékeként elvégezte a Képzőművészeti Akadémiát, de a politikai életben is részt vett.  A két világháború között nyolc évig Csongrád város polgármestere volt, az ő érdeme a modern Csongrád megteremtése. A II. világháború kitörése előtt koholt vádak alapján perbe fogták, mindenétől megfosztották 1945-ben pedig népbíróság elé állították. Az 1956-os forradalom után visszavonult szőlőskertjébe és életének hátralevő részében csak festett.
 
Tematikák
 
Piroska János kizárólag az akvarellfestészet révén alkotott nagyot. Festményei nem a XX. század képi világát tükrözik sokkal inkább a romantikus alföldi festészet világát, melyet Nagybányán, Szolnokon termetettek meg. Piroska János fő tematikái a látomásos világ, az alföldi táj szövevényes zárt világának megjelenítése, továbbá a jellegzetesen csongrádi borvidék és szőlészet megfestése. Fontos szerepet kapnak képein a a tiszai romantikus világ alakjai, a népi életképek, de előszeretettel festett virágcsendéleteket is, mondta Tóth Attila, hozzátéve, hogy Piroska János az akvarelltechnika megújítói közé tartozik. A méltatás után Tolnay István tanügyi előadótanácsos mutatta be a vendégeknek a kiállításnak helyet adó helyszínt, majd dr. Zakar Péter, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke szólalt fel. Elmondta, hogy Piroska gyermeki könnyedséggel alkotó művész volt, aki az élet nehézségei ellenére magyar és csongrádi tudott maradni, gyökeret tudott ereszteni, ami nagyon fontos a mai világunkban. „Nem az a lényeg, hogy hazát változtassunk, hanem az, hogy mi erősebbek legyünk” – fogalmazott Zakar. A megnyitón Meleg Vilmos színművész is közreműködött. A kiállítás március 29-ig látható a PKE emeleti előcsarnokában. 

Pap István