Csomortányi: a közösség lesz szegényebb a gáncsoskodással

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke
Semmitmondó válasz érkezett a Prefektúrától „zászló ügyben”, mondta el Csomortányi István az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) tegnapi sajtótájékoztatóján. Az elmúlt hétvégén a váradi várban megrendezett Magyar Kulturális Napokkal kapcsolatban is állást foglalt.

Három nappal a hivatalos harminc napos határidő lejárta után választ kapott Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke a prefektúrához intézett, zászlóhasználatra vonatkozó kérdésre, mondta el a tegnapi sajtótájékoztatón. A kérdés arra vonatkozott, hogy a nemzeti kisebbségek hogyan használhatják közterületeken nemzetük szimbólumait. A válasz „botrányos” – mondta Csomortányi, hiszen a prefektúra egyszerűen figyelmébe ajánlja a vonatkozó törvényeket, melyek amúgy, amint azt már korábban is kifejtette, más országok zászlajának kifüggesztését kötik bizonyos feltételekhez (a törvényben az „arborare” szó szerepel), ezek nem arra az esetre vonatkoznak, amikor egy magánszemély közterületen használja nemzete szimbólumait.

„Eltétették”

Azért kérte ki a prefektúra álláspontját, hogy megelőzzék a nemkívánatos eseteket, de végül mégis megtörtént, hogy a 21-i felvonulással két személlyel „eltétették” a magyar zászlót. A polgármesteri hivatal azzal védekezik, hogy a prefektúra 10 ezer lejes bírságot szabhatott volna ki a felelős személyeknek – a területfoglalási engedély esetén ugyanis mindig kell legyen egy magánszemély, aki felel az eseményért. „Ők ezzel takaróznak, a magánvéleményem viszont az, hogy felelősként egy ilyen rendezvényen milliószor bevállaltam volna a magyar zászló használatát, nem érdekelt volna a tízezer lej sem, szívesen pereskedtem volna ezért az ügyért. De egy román tisztviselőtől nem lehet ugyanezt elvárni” – jegyezte meg Csomortányi István.

Ami pedig az elkövetkezendőket illeti: még egyszer rá fog kérdezni, s ha ismét semmitmondó választ kap, akkor a belügyminisztériumhoz fog fordulni, s ha kell perre viszi az ügyet. Szégyenletes, ami történt, fogalmazott Csomortányi, annál is inkább, mivel egy nappal korábban Debrecenben az Ansamblul Bihorul vezetője nyugodtan felvonulhatott a román zászlóval, senkinek semmi baja nem volt vele.

Jó szándék

A Nagyváradi Polgármesteri Hivatal által szervezett Magyar Kulturális Napok kapcsán Csomortányi István elmondta: nem biztos, hogy a hivatal ért az ilyen rendezvények megszervezéséhez, de a jó szándék az látszik. Jogosan várható el, hogy a kultúrára elkülönített összegnek az egynegyedét magyar rendezvényekre költsék, ha nem így történne, joggal háborodhatnánk fel. „Megpróbálhatunk segíteni, vagy elkezdhetünk kígyót-békát kiáltani a hivatalra” – hangzott el. Ugyancsak ennek a tapasztalatlanságnak tudható be, mondta el, hogy a Váradi Ősz keretében, október 6-án magyar koncert lesz a főtéren, holott az a magyarság számára gyásznap. „Beszélgetésünk során nem is tudták értelmezni, mi az, hogy gyásznap, nem is igen értették, hogy mi a gond” – mondta el az EMNP megyei elnöke. „Most kezdünk kiépíteni egy olyan kommunikációt, mely kivédi majd az elkövetkezendőkben az ilyen bakikat” – tette hozzá.

Felmondták

Csomortányi István egyúttal állítja: több forrásból is azt hallotta, hogy az RMDSZ részéről letiltották a fellépőket, nem lehet véletlen, hogy egyik napról a másikra mintegy fél tucat fellépő mondta vissza a szereplést. „Nem akarom őket kényelmetlen helyzetbe hozni, de ez történt, és nem az első eset” – jelentette ki. Augusztus 20-án ugyanez történt, folytatta, előre rögzített ígéreteket mondta fel a fellépők, s utóbb egyesek, akik nem szeretnék, ha nevük nyilvánosságra kerülne, ugyanezt mondták: az RMDSZ állt a háttérben. „Gyomorforgató az, hogy bár az augusztus 20-a az első olyan alkalom volt hetven éve, hogy a magyar közösség szabadon ünnepelhetett a város főterén, nem a román hatóságok, hanem egy magyar szervezet tette mindezt, csupán azért, mert nem ők szervezték” – mondta Csomortányi István, aki szerint ugyanez történt március 15-én is, a fellépők egy bizonyos pontig visszajeleztek, hogy eljönnek, utána pedig visszamondták, úgyhogy végül magyarországi tánccsoport lépett fel a Szent László téren. „Egy darabig hallgatni akartunk róla, mert annyira szégyenletes, és a közösséget is rombolja, de már harmadik alkalommal történt meg egy éven belül, s ez már botrány” – jelentette ki Csomortányi István, aki elmondta, hogy információi szerint a támogatás megvonásával zsarolják a vidéki csoportokat az adott települések önkormányzatai. „Nem a polgármesteri hivatal lesz szegényebb, nem is a Néppárt, hanem a közösség, s közben kiépül egy olyan diktatúra, melyről azt gondoltuk, hogy már a múlté” – tette hozzá.

Csatlakoznak

Október elsején, Szatmárnémetiben szolidaritási megmozdulás lesz a kárpátaljai magyarokkal az ukrán oktatási törvény botrányos rendelkezései miatt, mondta el Csomortányi István. A törvény ugyanis, melyet már csak az ukrán államelnök kell aláírjon, kimondja, hogy az elemi osztályokat követően az anyanyelvi tantárgyak kivételével mindent kizárólag ukrán nyelven kell majd oktatni. A rendelkezés tulajdonképpen az orosz nyelv ellen irányul, de járulékosan az összes kisebbségnek ártanak vele. „Fontos, hogy kifejezzük az összetartozásunkat és szolidaritást vállaljunk egymással. Biztos, hogy a románság erre kevésbé fogékony részét is érzékenyebbé teheti mindez a nemzetiségi problémákra” – mondta Csomortányi István.

Autóbusz indul

Szatmárnémetiben a prefektúra előtt tiltakoznak 16 órától, a rendezvényre a román pártokat is meghívták, hiszen mindez ugyanúgy érinti a román kisebbségeket is. A Néppárt szervezésében autóbusz indul elsején Szatmárnémetibe, feliratkozni a 0774–637–478 telefonszámon lehet, a hozzájárulás 25 lej.

Neumann Andrea