“Csodálatos dolog otthon lenni”

“Csodálatos dolog otthon lenni”
Talán a címben foglalt megállapítás jellemzi legjobban, miről kíván szólni a Várad folyóirat legújabb kezdeményezése, melynek keretében Érmihályfalva mutatkozott be szerda este a Bábszínházban.

A Bábszínházban egybegyűlteket üdvözlő Szűcs László, a Várad folyóirat vezetője bevezetőjében elmondta: egy olyan “kísérletnek” vagyunk tanúi, melynek során bemutatkozik kulturális életének szemszögéből egy település a váradi publikumnak, s ha a kísérlet sikerül, akkor másokkal is lehet folytatása, ha nem, akkor módosítanak a koncepción. Nos, így visszatekintve megállapíthatjuk, hogy az első bemutatkozó, Érmihályfalva sikerrel ugrotta meg az akadályt, sőt, azt a bizonyos lécet nem is hagyta alacsonyan. Megtudhattuk még, hogy maga az ötlet akkor fogalmazódott, amikor a Várad tagjai író-olvasó találkozón voltak a városban, ám a “visszahívás” már nem korlátozódott ugyancsak írók és olvasók találkozójára, hanem kiterjesztették képzőművészekre, táncosokra, sőt, a gasztronómiára is, kizárva ugyanakkor mindenféle politikai felhangot.

Színpadi beszélgetések

Elsőként Nyakó József polgármestert szólította a színpadi beszélgetőtársnak Szűcs László. Az elöljáró mesélt arról, hogyan “merült el” a kutúra, a művélődés világában már akkor is, amikor azért esetleg még házkutatás is járt, s hogyan igyekszenek őrizni a lángot manapság. Sillye Judit költőt és id.Szilágyi Ferenc költő-író-képzőművészt az alkotási folyamatokról, a gondolatok megfogalmazásáról faggatta. Kovács Rozáliát a helytörténészi munka “időutazásáról”, Bíró Károly klubelnököt az Érmellék 2009 Fotóklub tevékenységéről kérdezte. Szalai Ilona a városi könyvtár, illetve az abban “megszületett” Marcsó József Alkotókör életéről beszélt, míg Boros József tanár-színjátszó-költő azt boncolgatta, miként lehet valaki nagyváradiból érmihályfalvivá, amikor inkább a fordított folyamat a jellemző. Rencz Csaba, lapunk helyi újságírója a munkája és a kulturális élet között összekapcsolódásról, illetve a helyi honlap szerepéről beszélt. A beszélgetéseket a Nyíló Akác néptánccsoport két párjának mezőségi, szilágysági és dél-alföldi táncai színesítették, a költők verseiből Boros József, Boros Emőke és Szabó János, a Móka színjátszó csoport tagjai szavaltak, utóbbi kettő egy-egy dalt is előadott. A háttérben a fotóklub tagjainak felvételeiből összeállított film pergett.

Ízes bemutató

A házigazda és a polgármester mondott zárszót a mintegy két órás bemutatkozás végén. Nyakó József azért még hozzátette, hogy nem csak a lélek és a szellem épülésre, de a test örömeire is gondoltak, hiszen Oláh Imre hentes-mészáros, sok gasztronómiai verseny győztese a műsor ideje alatt asztalt terített az előcsarnokban disznótoros finomságokból, aminek jóféle pálinkával lehetett megvetni az ágyát, majd borral lehetett leöblíteni. Csak a találkozó idején rögtönzött kiállítást lehetett megtekinteni ugyanott fotókból, festményekből, plakettekből, faragványokból, üvegre festett alkotásokból. Közben pedig régi ismerősök, elszármazottak, egymást rég látott barátok örültek egymás társaságának, még hosszasan beszélgetve.



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .