Csipkerózsika kicsit másképp

Csipkerózsika kicsit másképp
Csipkerózsika százéves álma után is lehet friss, modern és szórakoztató. Ezt bizonyította be Mosonyi Aliz Csipkerózsika című bábjátéka is.

A Liliput Társulat évadkezdő előadásának szakmai bemutatójára szeptember 8-án került sor, amelyet a jelenlevő gyerekek és felnőttek egyaránt élveztek. Mosonyi Aliz Csipkerózsika című bábjátéka Bartal Kiss Rita rendezésében újraéledt, az eredeti történet érdekes adaptációjaként, amely egy másik mesévé növi ki magát. A főszereplő jelen esetben Zsuzsi a királyi boszorka, aki varázsol és takarít a királyi udvarban. A jól ismert átkot: „16 éves korában szúrja meg a kezét, s mikor kiserken a vére, aludjon el örökre” hirtelen felindulásból szórja a születendő Csipkerózsikára, mivel elfelejtették meghívni a Királynő születésnapjára. Zsuzsi, mint boszorka a mesétől eltérően nem gonosz, csak hirtelen haragú és meggondolatlan, hiszen jó barátját a Királyi Egeret is majdnem megátkozza: „Hát akartam én rettentőt mondani arra a pici leányra? Csak kicsúszott a számon, akaratlan, nem hiszi?” Megbánva tettét Zsuzsi elhagyja a palotát és csak tizenhat év múlva lesi meg mindent látó szemüvegével, hogy alakul az udvar sorsa. A kés, villa, olló, kard, szurony, szigony mentes királyi udvarba vissza is tér, ahol egy tövises rózsát talál, ami „rettentő veszedelem” Csipkerózsikára nézve. Eldugja a rózsát, de az átok mégis beteljesül, mikor a hercegnő megtalálja és megszúrja az ujját. Az udvar százéves álmát Zsuzsi boszorka és Egér úrficska őrzi, mígnem egy királyfi érkezik, aki megtöri az átkot. A két fiatal azonnal megtartja a lakodalmat, amelyre ezúttal nem felejtik el meghívni Zsuzsi boszorkányt sem.

Díszlet

Grosschmid Erik díszlete egyszerűségre törekszik és könnyen alakítható a helyszínek sokszori váltakozásakor. A bábok a klasszikus bunraku egyszerűsített változatai, melyet két ember mozgat. Ez a technika lehetővé teszi a szituációk pontos tükrözését, a plasztikus bábmozgatást és a hiteles szerepformálást. A bunraku Japán sajátos bábjátékszínháza. A bábuk mintegy egy-másfél méter magasak, fából készülnek, élénk, színes hagyományos ruházatot öltenek rájuk és közvetlenül kézzel irányíthatók. Mosonyi Aliz Csipkerózsikája nem csak a gyerekeknek, hanem a szülőknek is élményt ígér.

Szereposztás

Királyi Boszorka – Stéfán Bodor Mária, Szentpéteri Lenke; Királyi Egér – Daróczi István; Király – Lélek Sándor-Tibor; Királyné – Németi Emese; Csipkerózsika – Gnädig Kornélia; Királyfi – Hanyecz-Debelka Róbert.

Nagy Noémi