Csíkszeredában ülésezett az EMNT Országos Küldöttgyűlése: újraválasztották Tőkés Lászlót a szervezet elnökének

Csíkszeredában ülésezett az EMNT Országos Küldöttgyűlése: újraválasztották Tőkés Lászlót a szervezet elnökének
Csíkszeredában ülésezett szombaton az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Országos Küldöttgyűlése. A Fenyő Hotel konferenciatermében megjelent közel száz küldött áttekintette az elmúlt két év eseményeit, meghatározták a szervezet jövőbeli stratégiáját, a tisztújítások rendjén pedig újraválasztották a szervezet elnökének Tőkés Lászlót.

Solymosi Alpár unitárius lelkész gondolatébresztő köszöntőjét követően Tiboldi László, az EMNT alelnöke házigazdaként szólt a megjelentekhez, rávilágítva arra, hogy az EMNT alapvető célja az erdélyi magyar közösség szerteágazó ügyének szolgálata, melyhez erőt, egészséget és bölcsességet kívánt.

Dr. Farkas Balázs, Magyarország csíkszeredai első beosztott konzulja Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár üdvözletét tolmácsolta, majd rámutatott: ahhoz, hogy a magunk mögött tudott diktatúrák rémképét végleg legyőzzük, nagy szükség van a mindennapi, alázatos szolgálatra, melyet a maga területén az EMNT is végez. „Köszönet illeti az EMNT irodahálózatát, mely a honosítási folyamatban jelentős segítséget nyújt Magyarország csíkszeredai és kolozsvári külképviseletének. Munkájukra továbbra is számítunk, hiszen egy összeszokott, jól működő csapattal van dolgunk” – jelentette ki a konzul.

Tőkés László: „Ismételten kezdeményezzük egy országos román–magyar kerekasztal összehívását!”

„Nem akarok évfordulói történelmi visszaemlékezést tartani, ezért nem megyek bele mélyebben a múlt felidézésébe, hanem csak azt a vonatkozást emelem ki, hogy 1989-ben a romániai, erdélyi magyarság elérkezettnek látta az időt, hogy kezébe vegye sorsát. Első pillanattól kezdve a nemzeti önrendelkezés megvalósítását tűztük ki célul. A közösségi önrendelkezés ügyét foglaltuk programunkba, az autonómiát tűztük zászlónkra” – kezdte beszédét Tőkés László. Az EMNT elnöke rámutatott: a szervezet mostani csíkszeredai Országos Küldöttgyűlésén ismételten a közösségi önrendelkezés egyedülálló fontosságú ügyét ajánlja a küldöttek figyelmébe, hogy egyetlen pillanatig se feledkezzenek meg létjogosultságunk legfőbb értelméről és tartalmáról – amiről egyébként igencsak hajlamosak vagyunk megfeledkezni azon opportunista politikai környezetben, amelyben vannak, akik már fel is adták, vagy olcsó párt- és anyagi érdekektől vezéreltetve akár el is árulták az erdélyi magyar és székely autonómiát. „Mi nem ezek vagyunk! Mi harminc év után is következetesen valljuk, hogy csak az jelenthet számunkra megoldást, tényleges felszabadulást, megmaradást és felemelkedést, hogyha valóban sikerül kezünkbe vennünk a sorsunkat, és közös jövőnket ekképpen alakítjuk. Száz esztendővel a történelmi Magyarország és nemzetünk szétdarabolása után világosan látjuk, hogy Trianonra az egyetlen reális és életképes válasz: az autonómia. Egy olyan autonóm magyar politikai és társadalmi közélet kialakításán és megszervezésén kell munkálkodnunk, amely mindenféle opportunizmus, meghátrálás és megalkuvás nélkül, a lehető leghatékonyabban és legeredményesebben képes szolgálni erdélyi nemzeti közösségünk javát és jövőjét” – hangsúlyozta az EMNT elnöke. „Csomortányi Istvánnak, az Erdélyi Magyar Néppárt elnökének szavai szerint új egységre van szükség. Hogyan is lehetnénk képesek népünk sorsát a kezünkbe vennünk, hogyha saját politikai közéletünk gondjával sem vagyunk képesek megbirkózni?! Hogyan is volnánk képesek a jóravaló románokkal megtalálni a szót, hogyha mi, magyarok sem értjük meg egymást? Magasrendű ügyet földhöz ragadt gyarlósággal nem lehet szolgálni! Emelkedjünk lehúzó helyzetünk fölé, keressük meg a célravezető utat, egyesítsük erőinket, és vegyük kezünkbe sorsunkat” – hangsúlyozta Tőkés László. Beszéde zárásaként az EMNT elnöke az Országos Küldöttgyűlés figyelmébe ajánlotta, hogy a mostani országos válság körülményei közepette alkalmasnak mutatkozik az idő arra, hogy harminc év után Románia népe végre ténylegesen kezébe vegye a sorsát, és az 1989-es forradalom eredeti célkitűzéseinek megfelelően kivívja szabadságát és beteljesítse a demokratikus rendszerváltozást. Az EMNT elnöke beszédében nyomatékosította az Országos Küldöttgyűlés által elfogadott zárónyilatkozatban foglaltakat, s leszögezte: a többségi románság teljes jogú társnemzeteként az erdélyi magyarságot is megilleti az ország határain belül megvalósuló korlátozott önrendelkezés. Tőkés László elmondta: követelik a több szintű autonómiát, Székelyföld területi autonómiáját, visszautasítják a román szenátus által hallgatólagosan elfogadott Trianon-napi törvénytervezetet, elítélik és visszautasítják a mindenkori román kormányok által állampolitikai rangra emelt és gyakorolt intézményes magyarellenességet, követelik Beke István és Szőcs Zoltán feltétel nélküli, azonnali szabadon bocsátását, követelik a fennforgó jogsérelmek orvoslását az úzvölgyi katonai temető esetében és magyar anyanyelvünk és szimbólumaink használata tekintetében, illetve más, napirenden szereplő kisebbségi ügyekben, valamint követelik a magyar nyelvű oktatásnak az óvodától az egyetemig terjedő maradéktalan biztosítását, a magyar tanügyi autonómiát, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem eredeti formájában való helyreállítását, a kommunizmus idején elkobzott iskoláink visszaadását és helyreállítását, és a romániai csángó magyarok saját nemzeti identitásukhoz való jogának a törvény általi, intézményes biztosítását. „A teljesség igénye nélkül felsorolt követeléseink és követelményeink átfogó és intézményes rendezése céljából, ismételten kezdeményezzük egy országos román–magyar kerekasztal összehívását, a demokratikus képviselet és párbeszéd elve alapján” – jelentette be Tőkés László, majd hozzátette: mindezek megvalósítása céljából elengedhetetlenül fontos a magyar politikai pártok és szervezetek, a polgári és az egyházi közélet szereplőinek új alapokra helyezett, teljes összefogása.

Szili Katalin: „Köszönet a magyar közösségért végzett, elhivatott munkáért!”

Szili Katalin miniszterelnöki megbízott levélben köszöntötte az Országos Küldöttgyűlés résztvevőit. Üzenetében megköszönte az EMNT-nek azt az aktivitást, amelyet a kolozsvári egyeztető fórumokon képvisel, s melynek eredményeként konkrét cselekvési munkaterv mentén lehet egyeztetni az erdélyi magyarság jövőjét meghatározó kérdésekben. „Úgy gondolom, hogy az Országos Küldöttgyűlés különösen jó alkalmat nyújt a közös gondolkodásra, egy olyan időszakban, amikor a Székely Nemzeti Tanács polgári kezdeményezésének aláírásgyűjtése zajlik, amikor a temesvári események 30. évfordulójára emlékezünk, amikor az őrtüzek ismét fellobbannak a Székely Autonómia Napján, s amikor a trianoni centenárium közeledte számunkra a valódi nemzeti összetartozást jelenti. Megköszönöm a magyar közösségeinkért végzett elhivatott munkájukat és mindennapi küzdelmeiket, amelyekben helytállnak, mert minden magyar számít” – zárta levelét Szili Katalin.

Csomortányi István: „Az új magyar egység nélkül nem lesz élhető jövő Erdélyben!”

„Ha megpróbáljuk összegezni az elmúlt harminc év történéseit, ha számot vetünk arról, hogy mi történt közösségünkkel az utóbbi három évtizedben, a szemünk előtt felsejlő kép igencsak borúsnak mutatkozik. Számbeli fogyatkozásunk, az elvándorlás és az asszimiláció mértéke kritikusan magas. Erdély magyarok lakta területein a gazdasági adatok rémisztők, a nagy, nemzetközi befektetések rendre elmaradnak, az átlagbérek tekintetében pedig szintén sereghajtók a magyarok által lakott régiók. Jól látható: a hatalom minden eszközzel azon ügyködik, hogy ne boldogulhassunk saját szülőföldünkön” – jelentette ki Csomortányi István. A Néppárt elnöke rámutatott: e kialakult helyzetben külön rémisztő, hogy úgy tűnik, a legnagyobb erdélyi magyar politikai szervezet elszakadt a mindennapi, erdélyi magyar valóságtól. „Olyan államelnöki kampányt folytatnak, mely nem vesz tudomást oktatási hálózatunk folyamatos támadásáról, önrendelkezési harcunk elakadásáról, nyelvhasználati jogaink folyamatos visszaszorításáról. Mindeközben a másság védelmében emelik fel szavukat, keresztény értékeinkről, a magyar közösség érdekeiről pedig megfeledkeznek” – mondta Csomortányi. A politikus szerint a Néppárt, az EMNT, az SZNT és az MPP nemzeti szárnya által végzett munka nem csupán hiánypótló, hanem létkérdés is, nélküle pedig az erdélyi magyarság fő kérdései képviselet nélkül maradnának. „Soha nem volt olyan fontos, mint most, hogy egymással szót értsünk, s ha voltak is vitáink, felül kell emelkednünk ezeken, hogy együtt próbáljuk meg az új egységet megteremteni. Ennek hiányában nem lesz élhető magyar jövő Erdélyben” – jelentette ki a pártelnök.

Izsák Balázs: „Ha ellenségként tekintenek ránk, akkor legyünk nehéz teher!”

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke beszéde elején az október 27-i Székely Autonómia Napjára hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy Erdély és a Székelyföld számos településén fellobbannak majd ez alkalomból az őrtüzek. „Az emberek szeretik a fényt és a meleget. A fény a racionalitás világossága, a meleg a keresztényi szeretet melege. Azt kívánom, olyan döntéseket hozzanak, amelyeket egyszerre járjon át mindkettő” – mondta az SZNT elnöke. „Romániát nem tekintem hazámnak addig, amíg a románok ellenségként tekintenek ránk, amíg nem ismeri el az ország Székelyföld autonómiáját. Nem célunk önmagában Románia stabilitásának megteremtése, ami elképzelhetetlen a jogaink elismerése nélkül. Ha ellenségként tekintenek ránk, akkor legyünk nehéz teher” – mondta Izsák. Kós Károlyt idézve az SZNT elnöke kiemelte, Romániában élő magyarokként szívesebben lennénk építők. Az európai polgári kezdeményezésről elmondta, az online aláírásgyűjtés sikere elsősorban attól függ, mennyire tud a mindennapokban is jelen lenni e téma a médiában, majd hozzátette: a ráció világosságával született ez a kezdeményezés, amit áthatott a szeretet ereje is. „Az eszük irányítsa és a szívük érezze át, hogy mit jelent a Székely Autonómia Napján őrtüzeket gyújtani és fényt árasztani. Mi legyünk ennek a fénye és a melege” – zárta beszédét Izsák Balázs.

A beszámolók rendjén Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke – vetítéssel egybekötve – részletesen ismertette elmúlt kétéves tevékenységét, Tiboldi László, az EMNT országos alelnöke pedig az EMNT Demokrácia Központok által végzett munka eredményéről számolt be. Tiboldi prezentációjából kiderült: az EMNT munkatársai 2011 óta végzik a honosítási tevékenységet – jelenleg 22 irodában –, s eddig 255.282 főnek segítettek a magyar állampolgárság megszerzésében. A megjelent küldöttek szavazás útján elfogadták az elhangzott beszámolókat.

A tisztújítások rendjén egyhangúan újraválasztották az EMNT elnöki tisztségébe Tőkés Lászlót, aki így további két évig láthatja el elnöki feladatait. Ügyvezető elnöknek ismételten Sándor Krisztinát választották, országos alelnökök pedig Tiboldi László (székelyföldi régióelnök), Mátis Jenő (közép-erdélyi régióelnök), Nagy József Barna (partiumi régióelnök), Borbély Zsolt Attila és Kása Zsolt lettek. Az EMNT elnökségének továbbra is tagja a Partiumi Autonómiatanács elnöke, Szilágyi Ferenc, valamint a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke, Fancsali Barna.

A tanácskozás végén a megjelent küldöttek kezdeményezték, hogy Románia Parlamentje foglalja ünnepi határozatba az 1989. december 15-én kezdődött és a következő napokban kiteljesedett temesvári népfelkelés történelmi jelentőségét. Ezzel együtt felkérték a román törvényhozást és igazságszolgáltatást a kommunista diktatúra és az 1989. december 22. utáni új államhatalom bűntetteinek teljes körű feltárására, a vétkesek felelősségre vonására, valamint az áldozatok méltányos kárpótlására.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája



A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .