Csapdát állítottak Iohannisnak(?)

Csapdát állítottak Iohannisnak(?)
Csak a választás második fordulója, azaz a vége után akarnak dönteni az egyik fő esélyes, Klaus Iohannis mondvacsinált hivatali összeférhetetlenségi ügyéről. Lássuk, mi a lényeg.

Nem tárgyalja az államelnök-választás vége előtt a Legfelső Bíróság azt a hivatali összeférhetetlenségi ügyet, amely már régóta húzódik. Ennek lényege, hogy az államfőválasztás egyetlen esélyes ellenzéki jelöltjét, Klaus Iohannist azzal próbálták kiejteni a versenyből, hogy megvádolták: megsértette a hivatali összeférhetetlenségi szabályokat, amikor még nagyszebeni polgármesterként egyúttal két ottani vállalat, a csatornázási és a piacokat felügyelő társaság igazgatótanácsában is tagságot vállalt. Az ügyet már tárgyalta a bíróság, és Iohannis nyert – ám egy fellebbezés miatt nem zárták le az ügyet, hanem a Legfelső Bíróságnak kellene tárgyalnia.

A tétről

A leköszönő Traian Băsescu államfő is kérte a tárgyalás meggyorsítását, Klaus Iohannis pedig azt mondta, ő is szeretné, „ha vége lenne ennek a cirkusznak”. Tegnap aztán úgy döntött a bírói testület, hogy csak az elnökválasztás november 16-i mindent eldöntő második fordulója után két nappal hoz majd döntést. A tét az, hogy hivatalban maradhat-e Iohannis, ha a második fordulóban megveri esetleg a PSD-s Victor Pontát, de a bíróság aztán úgy dönt, hogy a régi hivatali összeférhetetlenség fennállt akkoriban. Ha ugyanis a bíróság ezúttal nem Iohannis ártatlanságát mondja ki, akkor eltilthatja bármilyen választott tisztség gyakorlásától, három évre. Egyes elemzők szerint Iohannis ellenfelei ezt a jól átgondolt csapdát állították neki: ha mégis megnyerné az elnökválasztást, így próbálják majd meg azonnal eltávolíttatni államfői tisztségéből. Más vélemények szerint azonban az alkotmány szerint a megválasztott államfő már nem tiltható el tisztsége gyakorlásától, ezért ha Iohannist a november 16-i második fordulóban megválasztja a lakosság többsége államelnöknek, már nem túrható ki onnan. Elvileg az új elnök majd december 22-én veheti át hivatalát, így amennyiben Iohannis esetleg mengnyeri a választást, kemény időszak vár rá, ha a bíróság révén valóban megpróbálják elgáncsolni a december 22-i hivatalba lépéséig. Ráadásul várhatóan az Alkotmánybíróság is állást foglal a témában, eldöntve, hogy egyáltalán ügy-e az, amivel a nevezett államfőjelöltet vádolják, vagy nincs is ilyesmi törvényileg. Mint ismeretes, az államfői tisztség sorsa az ACL pártszövetség jelöltje, Klaus Iohannis, valamint a PSD-s Victor Ponta között dőlhet el. Iohannis azt mondja, egyszer már megnyerte ezt a pert, bízik az igazságszolgáltatásban, és nem izgul.

„Mocskos kampány”

Ugyanő egy másik témára is kitért. Azt mondja, Pontáék „mocskos kampányt folytatnak, amikor olyan lejárató, hazug röplapokat osztogatnak a nyugdíjasoknak, amely szerint Iohannis levágná a nyugdíjakat, és csak Ponta védi azokat. Iohannis emlékeztetett, hogy ez nemcsak hazugság, hanem a nyugdíjakat egyszerűen nem is csökkentheti senki – Pontáék mégis milliószámra terjesztik a szórólapokat, a pártjuk által vezettt posta révén, a nyugdíjszelvényekhez csatolva azokat. „Nem így zajlik egy kampány egy európai országban, a 21. században” – mondta Klaus Iohannis.

Szoros

A legfrissebb felmérések attól függően mutatnak eltérő eredményeket, hogy melyiket milyen párthoz közelálló intézettel végeztették. Abban azonban mindegyik eredményei egybeesnek, hogy a november 2-i első elnökválasztási fordulót is előnnyel Ponta nyerheti, utána Iohannis lesz a befutó. Ők ketten kerülhetnek tehát a döntő második fordulóba, amely november 16-án lesz. Itt egyes felmérések szerint Ponta épp csak 3-6%-kal vezet, más kutatások pontosan 50-50%-os állást mutatnak most, azaz rendkívül szoros lesz a finálé.

Szeghalmi Örs