„Csak tiszta forrásból”-a Magyar Nemzeti Fiharmonikus Zenekar hangversenye

„Csak tiszta forrásból”-a Magyar Nemzeti Fiharmonikus Zenekar hangversenye
© magyaropera.ro
„Csak tiszta forrásból” kijelentésnek több értelme is lehetséges, de amikor a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar lép fel, melynek élén Kocsis Zoltán karmester áll, csak a legmagasabb színtű zenei előadás következhet.

Nem véletlen, hogy fennállása óta, első ízben Kolozsváron, a Magyar Opera termében fellépő Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekarát a közönség zsúfolásig megtelt teremmel fogadta. Akinek megadatott az a szerencse, hogy végig hallgathatta az igen igényes előadást, ismét megbizonyosodhatott arról, hogy a világ zenei irodalmában mind Bartók Béla, mind Kodály Zoltán jelentős helyet foglal el. A „Csak tiszta forrásból” című hangverseny rendkívüli élményt jelentett a zenét szerető közönségnek.

Az est házigazdája Sebő Ferenc volt, akinek jól átgondolt magyarázó szövege a hallgatóság számára értékes tájékoztatást jelentett a csodálatos előadás tartalmáról. Felléptek még: a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia Kórusa, Balga Gabriella és Palerdi András énekművészek, valamint a 2012-es és 2014-es „Fölszállott a páva ”résztvevői közül Csizmadia Anna, Kubinyi Júlia, Zsikó Zoltán népdalénekesek, Kurdi Gábor (furulya, duda), valamint Parapács Zenekar és a Czifra Táncegyüttes.

A program különlegessége

Idézném dr. Balogh Júlia, a Közszolgálat a Magyar Kultúráért Alapítvány elnökének a rendkívüli hangverseny lényegére vonatkozó szavait: A „Csak tiszta forrásból” elnevezésű est célja , hogy a magyar zenei élet két géniuszának, Bartók Bélának és Kodály Zoltánnak szellemi örökségét a maga teljességében mutassuk be a közönségnek. A program különlegessége, hogy a két zeneszerző által feldolgozott dallamokat először eredeti formájában a „Fölszállott a páva” népzenei tehetségkutató résztvevői éneklik, muzsikálják és táncolják a tájegységeknek megfelelő népviseletben, majd a művek komolyzenei feldolgozását a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar adja elő, Kocsis Zoltán vezényletével.”

A rendkívüli hangverseny műsora

A teljesség igénye nélkül megemlítenék néhány feldolgozást: Erdélyi táncok- eredeti változatát a Parapács Zenekar és a Czifra táncegyüttes adta elő. Aztán a közönség a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar közreműködésével Bartók Béla „Erdélyi táncok” című alkotásának zenekari változatát hallhatta. Az „Erdélyi táncok” Bartók  zenekarra írt műve, aminek eredeti alakja, a zongorára komponált Szonatína. A zenekari átiratot Bartók 1931-ben készítette.

A „Galántai táncok” eredeti változatát Parapács Zenekar mutatta be. Kodály Zoltán „Galántai táncok”- zenekari változatát a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar adta elő. A „Galántai táncok” a magyar hangszeres hagyományok modern feldolgozása, olyan, mint egy „zenés költemény”. Kodály 1933-ban a Budapesti Filharmóniai Társaság megalakulásának 80. évfordulójára komponálta.

Román népi táncok-eredeti változatát Kurdi Gábor (furulya), a Parapács Zenekar és Czifra Táncegyüttes előadásában láthatta a nagyérdemű. Bartók Béla „Román népi táncok” feldolgozását a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar adta elő. A „Román népi táncok” című alkotás 1915-ben készült zongorára. Hat tánc feldolgozása. Eredetileg bottánc. Bartók lejegyzése szerint „általában egy fiatal legény járja, aki állítólag akkorákat ugrik, belerúg a mennyezetbe.”

„Azt akartam én megtudni” népdal eredeti változatát Kubinyi Júlia énekelte. A közönség élvezhette Bartók- Kocsis „Húsz magyar népdal- Székely lassú”-zenekari változatát. Közreműködött Balga Gabriella (ének) és a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar.

„Nagykállói táncok” eredeti változatát előadta a Parapács Zenekar és a Czifra Táncegyüttes. Majd a közönség hallhatta Kodály Zoltán: Kállai kettős című alkotását. Közreműködött a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia kórusa.

Bartók és Kodály- stílussal kapcsolatban Kocsis Zoltán gondolatai olvashatóak a műsortájékoztatóban: „Mindkettőjüknél a teljes kelet-európai népdalkincs a legfontosabb forrás, bár míg Kodály elsősorban a magyar népdalkincsre koncentrált, addig Bartók többek között Bulgáriába, Törökországba, és Algériába is elutazott a magyar népzene eredete után kutatva. Kodály és Bartók szerint a népdal városias öltözetben, a koncerttermi közegben félszeg és elfogódott.  Ahogyan Bartók és Kodály a népdalokat a közönségnek prezentálja , az olyan fantasztikus öltözet, amely nem hivalkodó.”

A felsoroltakból is érzékelni lehetett, hogy a magyar zenei élet világviszonylatban is megállja helyét, a hallgatóságának örömére. Elődeink tisztelete, az eljövendő nemzedék zenei kinevelése a jelen feladatai közé tartozik. Ezt szolgálja a „Csak tiszta forrásból” című rendkívüli hangverseny.

Csomafáy Ferenc



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter