Csajkovszkij- és Bartók-mű hangzott el

Demény Balázs zongorista, Jankó Zsolt karmester és a zenekar tagjai. A szerző felvétele
Demény Balázs zongorista, Jankó Zsolt karmester és a zenekar tagjai. A szerző felvétele
Csütörtök este újabb sikeres hangverseny részesei lehettünk: a műsoron Csajkovszkij egyik közkedvelt zongoraversenye és Bartók Concertója szerepelt a nagyváradi filharmóniában.

A meghívott előadó Demény Balázs zongoraművész volt, a karmester pedig a filharmónia állandó dirigense, Jankó Zsolt. A rendszeres hangverseny-látogató emlékezik Demény Balázs fiatal zongorista elmúlt évekbeli fellépéseire, mind a zenekari kíséretesekre, mind a szólóestekre. Egyebek mellett játszotta Liszt Haláltáncát és Dohnányi Variációit. Ezek alapján előlegeztünk bizalmat neki, és nem csalódtunk. Mostani hangversenyén Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840–1893) I., b-moll zongoraversenyének, op. 23 előadására vállalkozott. A vállalkozás kifejezés ebben az esetben nagyon is indokolt, hisz bár a kompozíció a romantikus versenyművek egyik legismertebbje, a versenyszólam virtuozitása, ünnepi, patetikus hangvétele nehéz feladat elé állítja az előadót. A fiatal zongoraművész maradéktalanul helytállt. A hősi hangvétel után a ráadásként hallott Schumann-mű bensőséges csendje nagyon jólesett. Kijárt a fiatal zongoristának a hallgatóság elismerése. Ami a versenyművet illeti, Csajkovszkij a zongoraverseny komponálásakor a szólista szerepét barátjának, Nyikolaj Rubinsteinnek szánta, akit a hangszer egyik legkiválóbb mesterének tartottak. A zongorista azonban elégedetlen volt az alkotással, véleménye szerint a zongora és a zenekar két egymással teljesen ellentétes erőt képvisel, amelyek nem hangolhatók össze (Világhíres zeneszerzők: P. I. Csajkovszkij). A b-moll zongoraversenyt végül Hans von Bülow tolmácsolásában mutatták be Bostonban, 1875-ben, s osztatlan sikert aratott.

Concerto zenekarra

A továbbiakban Bartók Béla (1881–1945) Concertója, a 20. század egyik remekműve, a nagy magyar komponista művészetének végső összefoglalása csendült fel az Enescu–Bartók koncertteremben. A mű lényegében egy öttételes szimfónia lenne, de ez a műfaj nem jellemző sem a korra, sem a magyar hagyományokra. Szerzője szerint: „E szimfónia-szerű zenekari műnek a címét az egyes hangszerek vagy hangszercsoportok koncertáló vagy szólisztikus jellegű kezelésmódja magyarázza”. A Concertót 1944. december 1-jén mutatták be Bostonban, Szergej Kuszevickij (Serge Koussevitzky) vezényletével, Bartók Béla jelenlétében. A bemutató óriási siker volt. A Concerto előadása nagy próbatétel karmesternek és hangszeresnek egyaránt, az előkészítése nem oldható meg háromnapi próbával, ezért értesüléseink szerint erre az előadásra sokkal több időt szenteltek – beszéltem olyan zenekari taggal, aki elmondta, hogy otthon is próbált. Ami teljesíthető volt, azt Jankó Zsolt és a váradi szimfonikus zenekar megtette, ennek köszönhetően nem is maradt el az elismerő taps.

Dérer Ferenc