Feltűnik, ha valakivel kivételeznek

Ákos Zoltán elmondta: az egységes tételű dolgozatokat pont azért találták ki, hogy ne egyetlen vizsga (a korábbi, sokak által kritizált országos felmérő) alapján dőljön el a diák jövője. Tehát szükségtelen fölösleges stressznek kitenni a diákokat a dolgozat miatt, hiszen az korántsem nyom annyit a latban, mint az országos felmérő. Fontos, mondta a főtanfelügyelő-helyettes, hogy a gyerekek egy egyszerű dolgozatnak fogják fel, nem valami különös jelentőségű megmérettetésnek – semmiképp sem szükséges „vizsgapszichózist” előidézni bennük. Ezúttal ugyanis nem tragédia, ha nem sikerül jól az egyik dolgozat, hiszen egy ilyen felmérés mindössze 0,8 százalékban számít.

Átlagok átlaga

Az is fölösleges, hogy túl sokszor szimulálják a dolgozatot a diákok – van olyan iskola, ahol kétszer-háromszor is szerveztek ilyen próba-dolgozatírást. A kommunikációs központokban egyébként négyszer is szimulálták a feladatok letöltését, s úgy tűnik, szükség volt erre, hiszen még a harmadik során is voltak fennakadások.

A metodológia tavaly jelent meg, és azóta az iskolákban feldolgozták azt szülői értekezleteken. E szerint az, hogy a diák melyik iskolában tanul tovább nyolcadik után, a következőképp dől el: az ötödiktől nyolcadikig elért eredmények átlagát, valamint a hetedikben és nyolcadikban írt egységes tételű dolgozatok átlagát veszik figyelembe, a végső jegy a kettő átlagából születik.

Gyanús a kivételezés

Felmerült a kérdés, hogy miképp lehet megelőzni a kivételezést, azt, hogy a tanárok készakarva jobb jegyet adjanak saját diákjaiknak, mint amennyit azok érdemelnek. A főtanfelügyelő-helyettes szerint az, hogy a vizsgaközpontokból a dolgozatok visszakerülnek az adott iskolába és a diákok a tanárokkal együtt megbeszélik az eredményeket, elejét veszi ennek, ugyanis az osztályközösségben feltűnő, ha egy rosszul tanuló diák túl nagy jegyet ér el.

Neumann Andrea