Chiriac gazdasági érvekkel győzködi Bolojant

Chiriac gazdasági érvekkel győzködi Bolojant
Süketek párbeszédére hasonlít az a nyilvános üzengetés, amelyet Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere és Aurel Chiriac, a Körösvidéki Múzeum igazgatója folytat egymással a kulturális létesítmény elköltöztetése kapcsán kialakult vitában.

Mint ismeretes, a nagyváradi helyi tanács múlt heti ülésén nem kapott kellő számú szavazatot az a határozatjavaslat, melynek értelmében a helyi tanács elvi beleegyezését adta volna ahhoz, hogy a Körösvidéki Múzeum megkapja a Nagyváradi vár egyes épületrészeinek a használati jogát. Ennek a határozatnak az elfogadása jelentené az első adminisztratív jogi lépést ahhoz, hogy a múzeum ne a volt váradi hadapródiskolába költözzön, ahogy az eredeti tervben szerepelt. A tanácsülés másnapján Ilie Bolojan Nagyvárad polgármestere bejelentette, hogy a határozatjavaslatot mielőbb újra előterjeszti a helyi tanácsban, szerinte ugyanis rendkívül költséges lenne, ha a múzeum a volt hadapródiskolában működne, illetve azt is folyamatosan hangoztatja, hogy a múzeum számára elegendő 5900 négyzetméternyi terület tevékenységének a kifejtésére, és ekkora területet a várban is kapna. Erre a fejleményre reagált kedden a sajtónak elküldött levélben Aurel Chiriac, a Körösvidéki Múzeum igazgatója, kilenc pontban összegezve azokat az érveket, amelyek a múzeumnak a várba költöztetése ellen szólnak. Először is leszögezi, hogy a 400 ezer műtárggyal rendelkező múzeumnak nem lenne elegendő 5900 négyzetméter. Az igazgató hozzáteszi, hogy a püspöki palotában is körülbelül ekkora területtel rendelkeznek, csakhogy a műtárgyak 97 százaléka a raktárakban áll becsomagolva, az állandó kiállításokat felszámolták, és mindössze a vagyontárgyak három százalékából tudnak időszakos kiállításokat szervezni. Az igazgató szerint nem állja meg a helyét Ilie Bolojannak az az állítása, hogy a volt hadapródiskolában a Körösvidéki Múzeum nagyobb helyen működne mint a bukaresti Román Országos Történeti Múzeum, hiszen ez utóbbi létesítmény 33 ezer négyzetméternyi hasznos felülettel rendelkezik, míg a volt hadapródiskola hasznos felülete 18 ezer négyzetméter.

Gazdasági érvek

Aurel Chiriac véleménye szerint az sem igaz, hogy nagyobb lenne az érdeklődés a múzeum iránt, ha a várban kapna helyet. Ráadásul ha a múzeum a volt hadapródiskolába kerülne, akkor megőrizhetné önálló brandjét, és a turisták számára eggyel több meglátogatásra érdemes attrakció lenne a városban, amiből a város is, illetve a hotelek és az éttermek is profitálnának. Az igazgató jelezte, hogy a volt hadapródiskolát úgy újították fel, hogy műtárgyak befogadására és tárolására alkalmas legyen, és hogy legalább harminc évig ne kelljen a műtárgytárolással összefüggő javítási munkálatokat elvégezni, miközben a várban a falak nedvessége miatt folyamatosan költeni kell majd arra, hogy a műtárgyak számára biztosítsák az optimális tárolási feltételeket. Chiriac közleményében leírja, hogy szakemberek számításai szerint a volt hadapródiskolában a fűtés és a világítás költsége egy évben összesen körülbelül 192 ezer euró lenne, míg a barokk palotában 2013-ban 77.225 euró közköltséget és 179.100 euró bérleti díjat fizettek, vagyis összesen 256.325 eurót. Chiriac szerint ebből az adatból is látszik, hogy a Körösvidéki Múzeum nem lenne egy fekete lyuk a Bihar Megyei Tanács költségvetésében, hiszen nem kell majd a létesítménynek bérleti díjat fizetnie. Utolsó érvként megjegyzi, hogy az eredeti helyszínen azért alakítottak ki öt vendégszobát, hogy megspórolják a hotelköltségeket, amennyiben a létesítmény vendégeket hív a városba. Aurel Chiriac végül leszögezi: „A fentiekből egyértelműen kitetszik, hogy a Körösvidéki Múzeum az új székhelyén (a hadapródiskolában) nem lesz teher a megye költségvetésében, mint ahogy egyértelműen kitűnik az is, hogy a Nagyváradi Várba költöztetése, valamint tevékenységének javasolt korlátozása által a múzeum elveszítené identitását és fontosságát is.”

Pap István