Búza vetőmagról tanácskoztak Csanáloson

Búza vetőmagról tanácskoztak Csanáloson
Szatmár megyei búza vetőmag szaporító gazdaságok szakemberei tartottak megbeszélést a napokban Csanáloson, amelyen részt vett Dr. Láng László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szakértője is.

A tanácskozás végén Dr. Láng László búzanemesítő, aki az anyaországi Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Mezőgazdasági Kutatóintézetének szakembere, szerkesztőségünknek adott exkluzív interjújában az idei búzatermesztési tapasztalatairól beszélt, valamint arról, hogyan készüljenek fel a gazdák az őszi vetésre.
 
– Milyen tapasztalatok vonhatók le az elmúlt évi eredményekből?
 
– A mezőgazdaságban dolgozók számára természetes, hogy kiszámíthatatlan időjárási körülmények között kell gazdálkodniuk, és az eredmények emiatt gyakran okoznak meglepetést. Az idei szélsőségesen csapadékos időjárásra nem lehetett felkészülni, annak káros hatásait a gazdák lehetőségeihez képest csak mérsékelni tudták. A legnagyobb problémát az okozta, hogy a búza virágzása idején folyamatosan esett az eső, a kalászok rosszul termékenyültek, és a búza állományokat a gombabetegségek nagymértékben károsították. Erős levélrozsda, septória és fuzárium fertőzés lépett fel, amely hatására a levelek hamar leszáradtak, kis ezerszem tömeg és alacsony hektoliter súly jellemzi a termést azoknál a gazdáknál, akik nem tudtak idejében védekezni..
 
– Ilyen körülmények között hogyan vizsgáztak a martonvásári nemesítésű búzák?
 
– A martonvásári búzafajták évek óta jelen vannak a nyugat- és dél-romániai régiók búzatermesztésben. Az első Mv fajta, az Mv Magvas 2002-ben kapott állami elismerést Romániában, amit azóta számos új fajta követett. A martonvásári búzafajták romániai vetőmag szaporítását 2003 óta az Mv ELITSEED nevű cég szervezi, és a nagykárolyi körzet legjobb gazdaságaiban folyik a vetőmag előállítás. Az idei eredményeket a martonvásári fajták esetében is a nagy különbségek jellemzik. A termés mennyisége jobban függött a tápanyag ellátás színvonalától és a növényvédelem minőségétől, mint a fajtától, ugyanakkor a martonvásári fajtákra jellemző jó minőség most már sokadik éve stabilan megmutatkozik.
 
– Említette, hogy egy-egy fajta különbözően viselkedett a gazdaságokban. Hogyan lehet így eldönteni, hogy a sok fajta közül melyiket érdemes vetni az ősszel?
 
– Fajtát mindig több év eredményeinek figyelembe vételével érdemes választani. A gondos gazda a területének nagyobbik felén ismert és bevált fajtát vet, és csak kisebb területen próbálkozik új fajta bevezetésével. Gyakori tévhit, hogy a műtrágya hiánya, a rossz talajmunka, vagy más agrotechnikai hiba egy új fajta választásával ellensúlyozható. Az sem szerencsés, ha földrajzilag távoli vidékekről akarunk fajtákat behozni. Ennek következményeit Románia 2007-ben alaposan megtapasztalta. A Kárpát-medence kontinentális, szárazságra és aszályra hajlamos klímáján télálló és korai érésű fajtákra van szükség, és olyan minőségre, amely megfelel a malmok és pékek igényeinek.
 
– Egyre gyakrabban lehet hallani arról, hogy gond lehet idén a vetőmaggal…
 
– Ha nem jó minőségű vetőmagból indul a termelés, akkor kockázatossá válik az összes későbbi ráfordítás megtérülése. Idén a termés kis hektoliter tömege, a sok fejletlen szem, és a fuzáriummal fertőzött szemek jelentős aránya miatt a csírázó képesség gyakran csak 50-60%. Ez nem ellensúlyozható úgy, hogy nagyobb vetőmag dózist alkalmazunk, mert a beteg szemekből beteg állomány fog fejlődni. Ilyen évben különösen fontos a fémzárolt vetőmag használata. Ezt olyan élenjáró gazdaságok állítják elő, amelyek jobban felszereltek, meg tudták védeni az állományokat a betegségektől, megfelelő vetőmag tisztítójuk és csávázójuk van, amivel tudják a megfelelő minőséget biztosítani. A fémzárolás ehhez az állami ellenőrzést és a garanciát adja hozzá. Az ellenőrzött, garantált minőségű vetőmagból lehet hiány a szezon végén, ezért érdemes már most gondoskodni a megfelelő vetőmag megvásárlásáról.