Büszkék lehetünk a ’48-asok teljesítményére

Büszkék lehetünk a ’48-asok teljesítményére
© Az érdeklődőket Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke köszöntötte.
Herman Róbert hadtörténész Az 1848-49-es szabadságharc hadtörténete című prezentációjával ért véget múlt péntek este az RMDSZ Bihar megyei szervezete által életre hívott Szacsvay Akadémia történelmi moduljának első féléve az Ady Endre Líceum dísztermében.


Felvezetőjében Herman Róbert hadtörténész, a Károli Gáspár Tudományegyetem oktatója arra hívta fel a figyelmet: ha végigtekintünk a magyar történelmen, Mohács, illetve Mátyás király óta 1848-ban fordult elő először, hogy európai színvonalú hadsereget tudott kiállítani Magyarország, ami az összetételét, a fegyvernemeket, az állóképességet vagy a bevethetőséget illeti természetesen úgy, hogy azért ellátási gondok voltak. Ugyanakkor tizenegy nagy csatát vívtak a forradalom alatt a magyarok, és ebből ötöt a honvédség nyert meg, a másik hatot pedig ugyan az ellenség, de Temesvárt kivéve nem úgy, hogy a magyarok elfutottak volna, hanem fegyelmezetten elvonultak.

Amúgy az egésznek az alapja az volt, hogy 1848 tavaszán európai forradalmi hullám söpört végig Európán. V. Ferdinánd magyar király kinevezte a Battyhány-kormány tagjait és szentesítette az áprilisi törvények harmincegy cikkelyét, mely az első modern magyar alkotmánynak tekinthető, még sincs rá utalás a napjainkban hatályos Alaptörvényben. Közjogi szempontból a legfontosabb a III. törvénycikk volt a független felelős magyar kormány megalakulásáról, illetve az, hogy az uralkodó rendeletei csak miniszteri ellenjegyzéssel érvényesek. Ugyanakkor a XXII., a nemzetőrség létrehozásáról szóló törvénycikk perspektivikusan volt fontos, hiszen erre épült a honvédség, vagyis a reguláris erő létrehozása- magyarázta a hadtörténész.

Sikerek és kudarcok

Herman Róbert ezután részletesen, kronológiai sorrendben ismertette a csaták lezajlását, körülményeit. Többek közt kifejtette, hogy a hadügyi kérdést rendezését a május 7-i és június 10-i királyi kéziratok részben megoldották. Beszélt arról is, hogy a Délvidéken szerb lázadás tört ki, a magyar- konfliktusról (Jellasics kinevezése), a pákozd-sukorói csatáról (1848. szeptember 29.) és az ezt követő háromnapos fegyverszünetről, a székesfehérvári felkelésről, az ozorai diadalról, a Muraköz felszabadításáról, arról, hogy október 8-án az országgyűlés megbízta a végrehajtó hatalom vitelivel az Országos Honvédelmi Bizottmányt, s elnökévé választotta Kossuth Lajost, a várak és erődök biztosításáról (Komárom, Pétervárad, Lipotvár, Munkács, Eszék), a schwechati csatáról (1848. október 30.), a magyar ellenállás sikereiről és kudarcairól Észak-Erdélyben, a székelyföldi ellenállás jelentőségéről, a bábolnai és a móri ütközetekről, Józef Bem kinevezéséről, Görgei téli hadjáratáról, a branyiszkói áttörésről (1849. február 5.), a piski győzelemről (február 9.), a medgyesi ütközetről (március 2-3.), a szolnoki ütközetről (március 5.), Isaszegről (április 6.), a komáromi csatáról (április 26.), Buda ostromáról (május 4-21.), a 200 ezer orosz katona érkezésről, a győri verességről (június 28.), a váci csatáról (július 15-17.), és természetesen a segesvári ütközetről (július 31.).

„Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egy olyan intenzív konfliktus volt, melynek keretében a magyaroknak egyedi módon sikerült megszervezniük a saját védelmüket. Ugyanakkor az egyetlen olyan eseménysorozat a világtörténelemben, amikor egy nagyhatalom a saját erejére támaszkodva képtelen volt leverni a belső lázadást, és ezért úgy ítélte meg, hogy egy másik birodalom segítségére szorult. Szomorú dicsőség ugyan, de azért büszkék lehetünk az elődeink teljesítményére”- nyomatékosította a történész.

Ciucur Losonczi Antonius



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter