Bukarest-központú a médiánk

Bukarest-központú a médiánk
Október 13-14. között Nagyváradon és Méhkeréken szervezik meg A média a posztkommunizmusban- örökség, evolúció, tendenciák című konferenciát. A nyitóünnepséget péntek délelőtt tartották.

A kétnapos rendezvény tulajdonképpen egy tavaly elkezdett sorozat második állomása, és a szervezők (Nagyváradi Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Méhkerék Község Román Nemzetiségi Települési Önkormányzata) reményei szerint az elkövetkezendő években még számos kiadással gazdagodik majd. A 2016-os rendezvényen elhangzottakról már meg is jelent egy kötet, ebben például olyan aktuális kérdéseket boncolgatnak a sajtóvisszhangok tükrében, mint a migráció vagy a Brexit, és a Continental szállodában tartott nyitóünnepségen be is mutatták a kiadványt.

A szimpóziumra és műhelybeszélgetésekre amúgy nem csupán Romániából, hanem Szegedről, Gyuláról, Méhkerékről, Kisinyovból és Belgrádból is érkeztek vendégek. Az egybegyűlteket Ioan Horga professzor, a Nagyváradi Egyetem oktatója köszöntötte, majd Constantin Bungău rektor beszélt arról, hogy a sajtó mindig egy forrást jelentett a történelmi munkák, kutatások számára, tehát a szakembereknek szükségük van rá.

Florin Trandafir-Vasiloni, Románia gyulai főkonzulja arra hívta fel a figyelmet: Méhkeréken egy jelentős román közösség él, akik őrzik az anyanyelvüket és az identitásukat, ami abból is kitűnik, hogy az utcán románul beszélnek egymással. A továbbiakban Sorin Curilă, a Nagyváradi Egyetem szenátusának az elnöke is üdvözölte az érdeklődőket.

Sajtótermékek

A vitaindító előadást Marian Petcu professzor, médiaszakértő tartotta, aki azt vázolta fel, hogyan alakult a hazai sajtótermékek sorsa a rendszerváltozás után. Ebből kitűnt, hogy a sajtó a szocializmusban és azóta is mindig fővárosközpontú volt abban az értelemben, hogy ott jelent meg a legtöbb termék. (Az expozéjában nem tért ki arra, hogy az adatok a román nyelvű, vagy az egész sajtópiacra vonatkoznak-e). Ha a statisztikát böngésszük, azt látjuk: 1990 előtt Romániában körülbelül 500 újság, folyóirat, szaklap stb. létezett, majd a változás után ezek száma robbanásszerűen megnőtt úgy, hogy a ’90-es évek végén elérte az 5 ezret, majd visszaesett, jelenleg pedig 3108 aktív címről beszélhetünk, függetlenül attól, hogy ezeket mikor alapították. Közel 50 százalékuk Bukarestben lát napvilágot, Bihar megyében pedig napjainkban 62 kiadvány jelenik meg. Igen, hatvankettő, de ne tessék csodálkozni azon, hogy akkor az újságstandokon miért nem látunk ennyit, ugyanis ezeknek túlnyomó többsége akadémiai, tudományos kiadvány, mely csak egy szűk réteghez jut el, szabadárusításban nem kapható, és valljuk be, az átlagolvasót nem is érdekli.

Továbbmenve: az említett 3108-ból 822 oktató jellegű, 170 történelmi és civilizációs témákkal foglalkozik, 147 egyházi kiadvány (ide vannak sorolva egyes egyházközségek által kiadott néhány lapos heti értesítők is), 116 szórakoztató jellegű, 106 orvosi témával foglalkozik, 104 irodalmi folyóirat és így tovább. Érdekes, hogy egy olyan napilap is működik, melyből csupán 400 példányt nyomtatnak, és 1868 érvényes audiovizuális engedély van kibocsátva.

Ciucur Losonczi Antonius