Búcsút ünnepeltek a Püspöki Palota kápolnájában

Búcsút ünnepeltek a Püspöki Palota kápolnájában
Hétfő délelőtt tartották a nagyváradi római katolikus Püspöki Palota kápolnájának búcsúünnepét, melynek főcelebránsa Böcskei László megyés püspök volt, a szónoka pedig Tóth Attila Levente tasnádszántói plébános.

Bevezetőjében Böcskei László megyés püspök arra hívta fel a figyelmet: a kápolna védőszentjének, Borromeo Szent Károlynak az ünnepe valójában november 4-ére esik, de hétfőn adódott alkalmasabb időpont arra, hogy nagyobb lélekszámban lehessenek együtt. Megjegyezte: amikor kimondjuk azt, hogy püspöki kápolna, sok mindenre gondolhatunk, és voltak olyan idők, amikor kegynek, a püspök különleges kiváltságának számított az, hogy ott imádkozhatott. Most azonban úgy értelmezzük: ez az a hely, ahol nagyon közel vagyunk az Úrhoz, bármikor elcsendesedhetünk, átélhetjük a táborhegyi élményt, megkönnyebbülhet a lelkünk, erőre lelhetünk közösségben.

Arról is beszélt a főpásztor: mindig megcsodálja a főoltárképet, mely Borromeo Szent Károlyt ábrázolja életének egy nehéz pillanatában: 1576-ban, amikor pestisjárvány tombolt Milánóban, és mindenki igyekezett elmenekülni, ő püspökként ott maradt, könyörgött az Úrhoz, magát ajánlotta azért, hogy szolgálhasson a szenvedőknek. Magatartásával azt üzente: a lelkipásztorok küldetésének titka és tartalma abban áll, hogy közvetítők, tehát nem saját magukért lettek papok, hanem azért voltak kiválasztva, hogy közvetítsenek Isten és az ember közt, és ennek a hivatásnak minden körülmény közt próbáljanak megfelelni. Hozzátette még: Borromeo Szent Károly ugyanakkor nem ijedt meg a reformoktól, és ezáltal példát mutatott, hogy a papoknak folyton lelkesedniük kell a megújulás iránt, hogy közvetítőként fényt, bizalmat és örömöt vigyenek az emberek életébe.

Milyenekre?

Az evangéliumi részlet Szent János könyvéből szólt. Prédikációját Tóth Attila Levente tasnádszántói plébános arra építette fel: milyen papokra, keresztényekre volt szüksége a világnak Borromeo Szent Károly idején, illetve van szüksége napjainkban? Szerinte olyanokra, akik különbséget tudnak tenni jó és rossz közt anélkül, hogy végletekbe vagy túlzásokba esnének; nem általánosítanak; megerősítenek minket a jóban, bátorítanak és reményt adnak; érzékenyek az emberek problémáira; egy kicsit nyitottak a misztériumra és a titokra; tudatában vannak annak, és ki is merik mondani, hogy a kereszténység útja, melyre mindannyian meghívást kaptunk, néha nehéz és küzdelmes.

A főpapi áldás előtt Böcskei László megyés püspök felidézte, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban sok tartalmas rendezvény zajlott a Szent László év keretében, sokszor elhangzott tehát Isten üzenete. Hangsúlyozta: Borromeo Szent Károly is mellettünk áll amikor a jövőbe tekintünk, mely ugyan számos titkot rejt, de egy biztos: ahogyan ő tette, nekünk is el kell indulnunk nap mint nap az emberek közé hirdetni az evangéliumot.

Ciucur Losonczi Antonius