Búcsús szentmisét tartottak Szent Anna tiszteletére

Búcsús szentmisét tartottak Szent Anna tiszteletére
Vasárnap este tartották az ünnepi búcsús szentmisét az egykori nagyváradi Orsolya-zárda templomában, Szent Anna tiszteletére. Mons. Fodor József általános helynök volt a főcelebráns és prédikált.


Bevezetőjében Mons. Fodor József általános helynök arra hívta fel a figyelmet: Szent Anna tiszteletére gyűltek egybe, aki e templomnak az oltalmazója, és a hosszú időn keresztül Váradon működött Orsolya-rend apácainak és intézményeinek elsősorban a védőszentje volt. Ők ugyan elmentek, de Szent Anna itt maradt, hogy anyai szeretettel pártfogolja főleg a nagyszülőket, illetve természetesen mindnyájunkat is.
Az evangéliumi részlet Szent Máté könyvéből szól. Elmélkedésében a nagyprépost egy 4. századi apokrif evangéliumból, mely Jakab nevét viseli, mesélt el egy történetet. Eszerint Szent Joákim felment a jeruzsálemi templomba, hogy áldozatot mutasson be annak érdekében, hogy Isten vegye el amiatt érzett szégyenét, hogy nem született gyermeke. Egy pap azonban nem engedte, hogy bemutassa az áldozatot, mondván, Isten valamiért megbüntette őt, ezért nem lehet gyermeke. A történet ezután Szent Annával folytatódik, aki az Úr valamelyik ünnepén kint ült a kertben, menyasszonyi ruhába öltözött, és a borostyánfa árnyékában kesergett, hogy nincs gyermeke. Egy fészket látva búsult, hogy nem hasonlít az ég madaraihoz, akiket az Isten sok utóddal áld meg, a termékeny földhöz, vagy a tenger vízéhez, melynek hullámai bővelkednek élőlényekben. Ekkor azonban megjelent egy angyal, és megvigasztalta, hogy imái meghallgatásra leltek: gyermeke születik, Mária, aki mindenki számára kedves lesz. Az ősiratban ugyanakkor az is le lett jegyezve, hogy Szent Anna a tabernákulumot készítő asztalosoknak a patrónája.
A Bibliában nem szerepel Szent Anna, sőt, a Szűzanyát is kevésszer említik, mert az üdvtörténet szempontjából Jézus személye a fontos, hiszen ő a Mennyei Atya gyermeke, a második isteni személy- magyarázta a szónok.

Aranyos lelkű öregek

Ha azonban figyelemmel olvassuk a Szentírást, találkozhatunk aranyos lelkületű öregekkel. Lukács evangéliumában ilyen az agg Simeon, aki a jeruzsálemi templomban imádkozva várta, hogy odahozzák a gyermek Jézust, mert hiszen Isten megígérte neki: nem halhat meg anélkül, hogy ne látná a Megváltót. És így is lett, a szülei 40 nap elteltével elvitték bemutatni Jézust. Az öregembert ekkor csodálatos boldogság töltötte el, akárcsak a jelenet másik szereplőjét, a szintén idős Anna próféta asszonyt, aki ő is örült annak, hogy láthatta mindezt.
Egy másik aranyos lelkületű idős személy Szent Péter beteg anyósa, akinek házába Kafarnaumban betért Jézust. Rátette a kezét, melynek hatására az asszony meggyógyult, felkelt és szolgált neki.
Nem csak a Bibliában, hanem a történelemben is vannak csodálatra méltó idősek, mint például Szent Mónika, a könny asszonya, Szent Ilona, vagyis Nagy Konstantin császár édesanyja, valamint Szent IX. Lajos édesanyja, Kasztíliai Blanka- hangsúlyozta az általános helynök, aki hozzátette: a mi életünk is voltak vagy vannak nagyszülők, akik nagy szeretettel gondoskodtak róluk. Próbáljunk meg mi is ő hozzájuk hasonlóan út mutatók, fényhordozóak lenni- tanácsolta.
Az elhangzottakért Kiss Albert főesperes, várad-olaszi plébános mondott köszönetet.

Ciucur Losonczi Antonius