Brüsszeli robbantások – A nemzetközi sajtó a terrorizmus elleni fellépés fokozását sürgeti

Brüsszeli robbantások – A nemzetközi sajtó a terrorizmus elleni fellépés fokozását sürgeti
© Fotó: AFP / Philippe Huguen
Budapest – Szinte egyöntetűen a terrorizmus elleni fellépés fokozását sürgette a nemzetközi sajtó szerdán, a brüsszeli terrortámadások másnapján.

A brit The Daily Telegraph megállapította: nehéz meghatározni, hogy pontosan mikor kezdődtek a nyugati célpontok elleni iszlamista terrorcselekmények – lehet, hogy 1995-ben a párizsi metróban elkövetett robbantásos merényletekkel, lehet, hogy 1998-ban, az Egyesült Államok kenyai és tanzániai nagykövetségei elleni támadásokkal -, de az bizonyos, hogy ez a háború már jóval hosszabb ideje tart, mint a két világháború együtt. A tekintélyes konzervatív napilap szerint ráadásul a brüsszeli támadás ismét arra hívja fel a figyelmet, hogy ennek a háborúnak még nincs is látótávolságban a vége.

Most a legsürgetőbb feladat valamilyen megoldást találni “Szíria agóniájára”, mivel a szíriai háború teremtette meg a dzsihadisták számára a fizikai mozgásteret és egy olyan ügyet, amellyel félrevezetett muszlim fiatalokat lehet mozgósítani – fogalmaz a Telegraph.

Az Európai Unió szempontjából a tanulság az, hogy egy olyan szervezetben, amelynek tagjai osztoznak a biztonságért viselt felelősségben, egy tagállam gyengesége mindenki számára aggodalomforrás. Egyértelmű, hogy a szélsőségességre adott belga válaszlépések hatékonyságát javítani kell – áll a cikkben.

Óvakodni kell ugyanakkor az olyan következtetésektől, amelyek szerint a brüsszeli merénylet megingathatatlan érvként szolgál akár a brit EU-tagság feladása, akár megőrzése mellett, mivel a szomszédos országok biztonsági problémái Nagy-Britanniát is érintik, akár EU-tag, akár nem – írta a brit lap.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív német lap szerint igen nyugtalanító a “nagyvárosainkban dühöngő terror hálózatainak” kiterjedtsége és mozgósíthatósága, aminek láttán nem fatalizmus azt mondani, hogy nincs teljes védelem a terror ellen. Ugyanakkor nem szabad elfogadni, hogy a terrorizmus jelenléte az “új normalitás” a nyugati világban. A biztonsági szervek munkáját nemzetközileg a lehető legszorosabban össze kell hangolni, és erősebb megfigyelés alá kell vonni azokat a társadalmi közegeket, amelyekben kialakul az iszlamista terrorizmus, “a terrorizmus milíciáit pedig meg kell semmisíteni, különben újra és újra elhozzák a terrort Európa szívébe”.

A szintén konzervatív Die Welt kiemelte: a rendőrség “dilettantizmusa” fölötti felháborodásnak éppen olyan nagynak kellene lennie, mint amennyire “civilizált és rettenthetetlen az európaiak reakciója a terrorra”. A “modern terror a globalizáció gyermeke”, az elkövetők a legmodernebb kommunikációs technológiákat használják globális hálózataik kiépítésére, a “rendőrségnek és titkosszolgálatoknak pedig tükrözniük kell ezeket a struktúrákat”.

A liberális Der Tagesspiegel szerint a terroristák éket akarnak verni az Európában élő muzulmánok és nem muzulmán környezetük közé. A támadásoknak az a céljuk, hogy elmélyítsék a bizalmatlanságot, és felgyorsítsák az elidegenedést. Amint a többségi társadalom védekező reflexei veszélyként érzékelnek mindent, ami muzulmán – így a mecseteket, fejkendőket, étkezési előírásokat is -, a terroristák elérik céljukat. Az “önmagát beteljesítő jóslat spirálját meg kell állítani” – írta a német lap.

A francia lapok fő témája a terrorizmus elleni európai összefogás, a szolidaritás sürgetése volt a brüsszeli robbantások kapcsán. A tavaly november 13-i párizsi merényletekre utalva a Libération azt írta hogy “a belgák friss fájdalmát mi is teljesen átérezzük”. A vezető gazdasági napilap, a Les Échos úgy fogalmazott, hogy “ma mindannyian brüsszeliek vagyunk”, míg több regionális lap is vértestvéreknek nevezte Párizst és Brüsszelt.

Valamennyi lap a merényletek és a terrorizmus elleni küzdelem európai vonatkozásaira hívta fel a figyelmet. A Les Échos szerint “Európát támadták meg, s mostantól Franciaország kevésbé lesz egyedül a terrorizmussal szemben”. A konzervatív Le Figaro szerint “Európának az ellenséggel szemben olyan erőként kell fellépnie, amely egyszerre lecsap és védelmez. “A határellenőrzés, az iszlamista fészkek felszámolása, a rendőri együttműködés a kötelező alapszolgáltatás” – hangsúlyozta a lap.


Brussels terrorist attack victims commemorated

Megemlékezés Brüsszelben | Fotó: AFP / Mustafa Yalcin / Anadolu Agency


A Le Parisien című fővárosi lap arra emlékeztetett, hogy Európa szívét érte támadás, és elsősorban Európának kell az állampolgárait megvédenie, mégpedig a tagállamok közötti valódi terrorellenes együttműködéssel.

Európa még veszélyesebb, mint eddig volt – olvasható az osztrák Die Presse véleménycikkében.

A szerző szerint a merényletekhez már nem kell olyan sok logisztika, mint korábban, a terroristák már nem repülőgépet térítenek el, “csupán” robbanóanyagot hagynak ott kávézókban vagy koncerttermekben. A szélsőségesek borzalmas üzenete, hogy mindenki célponttá válhat, szürke nem létezik, csak fekete és fehér – írja a szerző, aki szerint az Iszlám Állam terrorszervezet célja, hogy a többségben lévő keresztény lakosokat szembeállítsa az Európában élő muszlimokkal, “apokaliptikus harc” alakuljon ki köztük. Figyelni kell arra, hogy a fiatalok ne csatlakozhassanak a szélsőséges szervezetekhez – olvasható a kommentárban.

Brüsszel Európa fővárosa, ezért a támadások Európa szívébe hatoltak – írta a Der Standard című osztrák lap szerzője. A hatóságok tehetetlenségét mutatja, hogy egy ilyen merényletsorozat megtörténhetett, hiszen már a novemberi párizsi merényletet sem tudták megakadályozni – vélekedett a szerző, akinek következtetése szerint a párizsi és a brüsszeli merényletek üzenete, hogy senki sincs teljes biztonságban. A terroristák meg akarják változtatni Európát, meg akarják osztani a társadalmat, az iszlám ellenségképpé válik, a muszlim emberek általános gyanú alá kerülnek, és minél nagyobb a félelem az iszlámtól, annál nagyobb lesz a diszkrimináció és a kirekesztés.

Európa hatalmas és kényes kihívás előtt áll, amellyel az uniós tagállamok nem tudnak egyedül szembenézni, a brüsszeli brutális támadás nemzeti intézkedések helyett összehangolt cselekvést követel az Európai Uniótól – írta az El País című spanyol baloldali napilap. Kifejti: a terroristák tavaly novemberi párizsi támadásaira Európa nem úgy reagált, ahogyan kellett volna. A francia kormány úgy döntött, hogy megtartja magának a cselekvési szabadságot a kollektív válasz helyett. Kiderült, hogy ez nagy hiba volt, hiszen a támadás utáni nyomozás szálai Belgiumba vezettek.

A terroristák a lap szerint Európa fővárosát támadták meg. Az akciók zsigeri gyűlöletet mutatnak mindennel szemben, amit Európa szimbolizál: az egyéni szabadság, a demokratikus értékek és a vallási tolerancia. Mindenki, aki osztozik az európai életformában, potenciális célpont lehet, még ha muzulmán is – vélte az El País.

Az ABC című spanyol konzervatív napilap fekete címlappal jelent meg a támadások másnapján. Az újság szerint a történtek felhívják a figyelmet arra, hogy az Iszlám Állam nem egy új bűnözési formát folytat, hanem háborút, amely erőteljesebb katonai beavatkozást igényel külföldön. “Európa nem biztonságos, és ezzel szembe kell néznie” – fogalmaz a lap, hangsúlyozva, hogy a Nyugatnak nincs más lehetősége, mint megmozdulni, speciális törvényeket hozni, alkotmányos reformokat végrehajtani, és összehangolni a titkosszolgálatok működését.

Az ABC szerint szabályozni kell a menekültek belépését is, mert – mint írja – “nem lehet tovább naivnak maradni, köztük beszivárognak a terroristák”, ahogy azt a párizsi támadások is igazolták.

Az európai politikai korrektség lehetővé tette, hogy Brüsszelben ellenőrizetlen muzulmán enklávék jöjjenek létre, így a keddi támadásokat a belga terrorelhárítás jelenlegi magas fokú készenléte sem akadályozhatta meg – vélte a Wirtualna Polska lengyel hírportálnak nyilatkozó Roman Polko lengyel tábornok. A GROM különleges terrorellenes alakulat volt parancsnoka úgy látja: Lengyelország is célpontja lehet az iszlamistáknak, mégpedig a júliusi varsói NATO-csúcstalálkozó és krakkói ifjúsági katolikus világtalálkozó idején. A lengyel biztonsági erőknek még intenzív munkát kell elvégezniük, hogy a szükséges felkészültséget elérjék – állapította meg Polko.

Nyugat-Európa lélektanilag és erkölcsileg maga fegyverezte le saját magát, “a pacifista, balos látomásokban, a multikulturalizmusról és a toleranciáról szóló mesékben elmerülve,” így “a szakállas fanatikusok” a helyzet uraivá válnak – vélte a wpolityce.pl konzervatív hírportál kommentárjában Lukasz Warzecha. Ezzel szemben a közép-európai országok – köztük Magyarország és Lengyelország – még megőrizték természetes reagálási képességüket, hiszen nemzeteik nem estek át a “politikai korrektség agymosásán” – írta a szerző.

Az Európai Uniónak vissza kellene állítania a halálbüntetést, hogy ezt a terrortámadások elkövetőivel szemben alkalmazhassa – jelentette ki a TVN24 lengyel hírtelevízióban Tomasz Miskiewicz, a lengyelországi muszlimok legfőbb vallási méltósága.

A szlovákiai lapok kivétel nélkül kiemelt helyen és bő terjedelemben foglalkoztak a brüsszeli merényletekkel, a véleményírások konkrét lépéseket sürgetnek a terrorfenyegetettség csökkentésére.

Vagy megbékélünk a félelemmel és a fokozódó intenzitású támadásokat a dicsőített multikulturalizmussal járó elkerülhetetlen adalékként fogadjuk el, vagy nem csapjuk be tovább önmagunkat és bevalljuk: nagy gondban vagyunk, amit gyorsan meg kell oldani – írta a Hospodárské Noviny gazdasági-közéleti napilap. Az újság szerint az “ellenség” az európai humanitásnak és szolidaritásnak köszönhetően került Európába, ahol alattomosan hátulról támad vendéglátóira, amire talán a 2001-ben az Egyesült Államokban hozott Patriot Act törvényhez hasonló szabályozás érvényesítése, illetve az iszlamista szélsőségesek deportálása lehetne megoldás. Megjegyzi: meg kell gondolnunk, kit engedünk magunk közé, mert “a háborúban a jószívűség, a kitárt karok és a békemenetek nem segítenek”.

Bűnösek a belga hivatalok is, mert túl sokáig figyelmen kívül hagyták a radikális szellemi vezetők tevékenységét, az iszlám szélsőséges formáinak, főként a vahhábizmusnak a terjesztését – írta kommentárjában a liberális Sme. A lap szerint az iszlám ezen formája olyan vírus, amely a legnagyobb fenyegetést jelenti az európai civilizációra, de a muszlim országokra is.

A Moszkovszkij Komszomolec című orosz napilapban Jevgenyij Szatanovszkij, a moszkvai Közel-keleti Intézet elnöke arról beszélt: az európai országok öngyilkos politikát folytatnak azáltal, hogy évtizedek óta tömegesen engedik be területükre a migránsokat, akik erősen radikalizálódtak. Brüsszel szerinte réges-rég az európai iszlamisták fővárosává vált.

Ugyanitt Alekszej Filatov, az Alfa Terrorelhárító Egység Veteránjainak Nemzetközi Egyesülete elnevezésű szervezet alelnöke úgy vélekedett, hogy az európai erőszakszervezeteknek a hidegháború utáni, viszonylag nyugodt időszakban elfogadott módszerei jó egy évtizeddel elmaradnak azoktól, amelyeket az orosz szakszolgálatok alkalmaznak. Szavai szerint Oroszország levonta következtetéseket a területén a századforduló környéki években elkövetett terrortámadásokból, és tervszerű munkába kezdett. “Ennek eredményei nyilvánvalóak: a terrorcselekmények száma évről évre csökken” – mondta.

Az Izvesztyijában Vjacseszlav Trubnyikov, az orosz külföldi hírszerzés volt parancsnoka arról beszélt, hogy a 21. század elején Európában a helyi szakszolgálatok alacsony hatékonysága miatt földalatti dzsihadista hálózat jött létre. Megítélése szerint ez ellen a rendvédelmi szerveknek sürgősen aktivizálniuk kell a megelőzést célzó titkosszolgálati tevékenységet, az ügynökökre épülő hírszerzést, és globális szinten egyesíteniük erőfeszítéseiket.

Az a könnyedség, amellyel a terroristák az Európai Unió szívében is képesek támadni, egyértelműen azt bizonyítja, hogy a jelenlegi Európa képtelen megelőzni és elhárítani ezeket az erőszakcselekményeket – állítja a cseh sajtó. A lapok felhívják a figyelmet arra, hogy a terroristák a helyi muzulmán közösségekben hátországot találnak maguknak, ami pedig az európai bevándorló- és integrációs politika csődjének a bizonyítéka.

A lehetséges indítékokat elemezve a Mladá Fronta Dnes úgy véli: lehetséges, hogy a terroristák azt akarták bizonyítani a világnak, hogy a tavalyi párizsi merényletek kitervelőjének az elfogása után is akcióképesek.

A konzervatív Lidové Noviny szerint a probléma megoldása érdekében Európának elsősorban a helyi iszlám közösségeket kellene megváltoztatnia. A Hospodárské Noviny című napilap úgy látja: “A schengeni térség életben tartása a mai formában a brüsszeli merényletek után valóban megfontolandó”. A Právo szerint szükség van az Európába érkező menekültek következetesebb ellenőrzésére és a határok teljes lezárására.

A szabadelvű román Gandul A tehetetlenség tragédiája című cikkében az európai biztonsági szolgálatok kudarcaként értékeli a brüsszeli terrortámadást. “Amíg az Iszlám Államot nem törlik el föld színéről, amíg a nagyvárosi gettókból második generációs muzulmán bevándorlók ezrei ingáznak Európa és Szíria között a török határőrök bátorításával, és amíg senki sem szűri meg a migránsáradatot, addig senki sem lesz biztonságban” – véli a Gandul vezércikkírója.

A liberális hátterű Adevarul Két háború című írásának szerzője is arra a következtetésre jutott: nem lehet tovább halogatni az Iszlám Állam elleni szárazföldi beavatkozást, mert az államok azért tartják fenn a katonaságot, hogy a polgárok “a várfalakon belül” biztonságban legyenek. A cikkíró szerint azonban Európa nemcsak a terroristákkal, hanem a rasszizmussal és idegengyűlölettel is hadban áll, és most az a veszély fenyegeti, hogy a fundamentalizmusban nyeri vissza egységét, megtagadva saját alapelveit.


-

Fotó: AFP / Patrik Stollarz


Európa háborúban van, győzhetünk-e, Az Iszlám Állam Európa szívére csapott le, A dzsihadisták bosszúja Abdeslam letartóztatásáért, Ütést mértek Európa fővárosára – ilyen címekkel jelentek meg a szerbiai lapok.

A Vecernje Novosti az egyik szerb túlélőt idézte, aki a robbanás utáni állapotokat, a sebesültek és halottak látványát írta le, majd a második születésnapjának nevezte a napot, amiért túlélte a támadást. A Danas című napilapnak Zoran Dragisic biztonsági szakértő azt hangsúlyozta, hogy a terrortámadások után felerősödnek a jobboldali szélsőségek, s míg a Közel-Keleten nem csökken az erőszak, Európában intenzívebbé válik. Emellett megerősödnek az iszlámellenes hangok is, illetve az európai kormányok már nem beszélhetnek szerinte a migránsbarát politikáról.

A kínai Global Times szerint Európa mágnesként vonzza a terrort, a két világháborút megszenvedett Brüsszelnek ma a terrorizmusnak azzal a formájával kell megküzdenie, amely a háborús övezetekben gyakori jelenség. Az újság Brüsszelt az afrikai emigránsok jelentős közösségével rendelkező városként, a különböző civilizációk találkozási pontjaként mutatja be, ahol az EU és több mint száz nemzetközi szervezet székhelye található. A brüsszeli merényleteket a párizsi támadások szervezőjének elfogása miatti bosszúból elkövetett válaszcsapásnak értékeli.

Európát a Global Times szerint a kívülről érkezett terroristák és a hazai szélsőségesek “összehangolt lépésekkel” próbálják destabilizálni. A kontinens hosszú utat tett meg az integráció érdekében, ám a közösségben a biztonság “gyenge láncszem”, a modern Európa a terror kiszolgáltatottjává vált. A cikkíró szerint az európai “kollektív terrorellenes front sokkal inkább egy show, semmint valóság”. A leginkább érintett országok kénytelenek maguk lépéseket tenni saját védelmükre, miközben a migrációs kérdésben egyre inkább megosztottak.

Cvi Barel, a Háárec című izraeli lap szakértője szerint a helyi társadalomban a terrorsejtek létrehozása Oszama bin Laden találmánya volt, amit az Iszlám Állam az al-Kaida nemzetközi szervezeti hálójának jelentős részével együtt megörökölt.

Ansel Feffer a Háárecben a merényletek európai életformára ható messzemenő következményeit taglalja, köztük azt, hogy a támadások megkérdőjelezik a nyitott határokat, és hogy ezentúl tömeges ellenállás várható a közel-keleti menedékkérők befogadásával szemben. Az EU tagállamait a történtek a bezárkózás felé indítják biztonságuk ellenőrzéséért, miközben a hatékony védekezés éppen a titkosszolgálati információk megosztását követelné. Mindez újabb réseket üthet az EU egységén három hónappal a britek kilépési népszavazása előtt – vélte.

Szefi Hendler véleménye szerint Európa tehetetlen, mert ideológiája paradox módon az etnikai és vallási hovatartozás jelentőségének megszüntetését ígérte, de a terror évtizedekkel korábbi etnikai és biztonsági problémákkal szembesíti.

Egy másik szakértő, a televízióban megszólaltatott Ehud Jaari szerint szoros kapcsolat lehetett Salah Abdeslam elfogása és a brüsszeli robbantások között, mert emiatt gyorsabban működésbe hozták a terrorcsoportot. Abdeslam több hónapos sikeres bujkálása ugyanakkor arra vall, hogy jelentős infrastruktúra áll az Iszlám Állam rendelkezésére.

A The Jerusalem Post értékelése szerint az ötvenéves terrorfenyegetettség miatt a vér és könnyáldozatok árán kialakított izraeli biztonsági követelmények és rendszabályok példaértékűek lehetnek Európa és Brüsszel számára, ahol ezentúl szintén meg kell érteni, hogy a biztonsági kérdésekben az emberi élet fontosabb az emberi jogoknál. A szerző, Joszi Melman szerint a belga bűnüldözők mulasztást követtek el, amikor évtizedekig elhanyagolták jelenlétüket a muzulmán lakónegyedekben, és információt sem gyűjtöttek az ott élőkről.

– MTI –



Közvetlenül a robbanások után készült drámai videó Brüsszelből


Robbantás Brüsszelben a Maelbeek metróállomáson


Robbantás Brüsszelben a Zaventem nemzetközi repülőtéren


Brüsszeli robbantások – Tovább nőtt a terrortámadások áldozatainak száma

Brüsszel – Tovább nőtt a kedd reggeli brüsszeli terrortámadások áldozatainak száma: a legfrissebb hírek szerint 34 ember meghalt, több mint kétszázan pedig megsebesültek a belga fővárosban végrehajtott robbantásokban.

Brüsszeli robbantások – Szemtanú: a robbanás leszakította a repülőtér várótermének álmennyezetét

Brüsszel – Nagy erejű robbanás rázta meg brüsszeli repülőteret, amely leszakította a váróterem álmennyezetét és megrongálta a vízvezetékeket. A padlót vízzel keveredett vér borította – mondta egy Genfből érkező utas a Zaventem nemzetközi repülőtéren kedden.

Videó: Brüsszeli robbantások – Terrortámadásokat követtek el Brüsszelben, halálos áldozatok

Brüsszel – A belga államügyészség közlése szerint terrortámadásokat követtek el kedd reggel Brüsszelben, a brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőtéren és a Maelbeek metróállomáson történt robbantásoknak a mentést végző hatóságok szerint legalább 21 halálos áldozatuk és 35 sebesültjük van, két magyar állampolgár is megsebesült. Brüsszel tömegközlekedése teljesen megbénult.