Brüsszel: de hol vannak az igazi belgák?

Brüsszel: de hol vannak az igazi belgák?
Nemrég Sógor Csaba EP-képviselő meghívására egy erdélyi újságírócsoport is részt vett Brüsszelben az Európai Néppárt által szervezett kisebbségügyi meghallgatáson. Erről szóló hivatalos beszámolót már olvashattak, most egy szubjektív útinapló következik.

Egy órás késéssel megtoldott, Nagyvárad és Bukarest közötti, több mint tizenhárom órás vonatozás, valamint a román főváros és Charleroi közötti, körülbelül két és fél órás repülőút megtétele után végre megérkezem Belgiumba. Az első változás máris szembetűnő: míg Otopeniban külön időt pazarolnak arra, hogy a repülőgép és a repülőtér épülete között busszal furikáztassák az utasokat, itt a gépmadár az épület közelében parkol. Az ilyenkor szokásos hivatalos procedúrákon túljutva, Belgiumban lévén, hol máshol, mint egy csokoládé üzlet előtt találkozunk annak a két kisbusznak, amúgy magyar nemzetiségű sofőrjeivel, akik elszállítanak minket a szálláshelyeinkre. Nem tudom, hogy valamennyi ottani sofőr ennyire képzett-e, a miénk viszont mindenesetre valóságos két lábon járó élő lexikon, és a forrásai megbízhatónak tűnnek.
Van időnk bőven faggatni őt, hiszen noha a repülőtér hivatalos neve Dél- Brüsszeli Nemzetközi Repülőtér, Charleroi valójában Belgium egyik legnépesebb települése. Körülbelül 65 kilométernyire található Brüsszeltől, így 40 perc múlva érkezünk meg egy többsávos autópályán a fővárosba. Néhány évvel ezelőtt a focicsapata az UEFA-kupában menetelt, most azonban azzal kelt feltűnést, hogy egyik játékosa állítólag fegyvert szállított a Charlie Hebdo elleni merénylőknek. Útközben több helyen azt tapasztaljuk, hogy foltozzák, javítják az aszfaltot, talán annak bizonyítékaként, hogy azért itt sem minden tökéletes. (Káröröm mellőzendő!) Közben megtudjuk, hogy ebben a régióban a vallonok vannak többségben, s most éppen kevésbé megy jól nekik: a bánya- és a nehézipar hanyatlásának betudhatóan míg máshol a átlag munkanélküliség 8 százalékos, itt megközelíti a 20 százalékot. Amúgy mivel 0,8 (!) százalék német kisebbség is él itt, a francia és a holland mellett a német is hivatalos nyelvnek számít. No, de azért ne gondolják azt, hogy paradicsomi állapotok uralkodnak: ugyan a feliratok kétnyelvűek, azért a mindennapi gyakorlat azt mutatja, hogy az éppen többségben levők néha- biztosan egészen véletlenül- megpróbálnak megfeledkezni a kisebbségiek jogairól. Tavaly például az önkormányzati választás alkalmából bírósági per lett abból, hogy egy flamand nem kapott az anyanyelvén írott tájékoztató csomagot. És akkor arról még nem is beszéltünk arról, hogy egyre inkább „nyomulnak” az arabok, s már az is felmerült, hogy az ő nyelvük is legyen hivatalos… Amúgy a népesség csupán egynegyede őslakos, 30 százalék vendégmunkás és 45 százalék bevándorló. Úgy hírlik, Brüsszelben 25 ezerre tehető a magyarok száma, és egy néhány évvel ezelőtti statisztikai adat szerint a világban akkor létező 206 ország közül 188-nak az állampolgára regisztrálva volt Belgiumban.

Tolerancia

Útközben természetesen az is szóba kerül mindezek tükrében: no de akkor hol vannak a belgák? Azt a közismert viccet, hogy jobbra állnak a vallonok, balra a flamandok, s középen marad az afroamerikai belga, most nem sütjük el, érdekes viszont, hogy egy helyi anekdota szerint az számít igazi belgának, aki soha életében nem visel zoknit, míg mások arra esküsznek, hogy az egyetlen igazi, nemzeti érzésekkel megáldott belga az a király, akinek családi vérvonalában állítólag dán ősök vannak… Egyébként a belgák általában nem büszkék a belgaságukra, csupán akkor hangoztatják ezt, amikor valami pozitív vagy jó dolog történik az országban. A vallonok szívesen elválnának a flamandoktól és fordítva, Brüsszelhez viszont mindketten ragaszkodnának.
Miközben elgondolkozunk a hallottakon, a távolban feltűnik egy hatalmas, felhőkarcolószerű épület, mely uralja a légteret. Meggyőződésem, hogy ez csakis egy kormányzati vagy uniós szervnek a székhelye lehet, de nem, egy szálloda tőr az ég felé. És hogy mi a neve? Soha nem fogják kitalálni… A tulajdonos bizonyára sokat törhette a fejét, mert végül A Hotelnek (The Hotel) nevezte el. Brüsszelbe érve feltűnő, hogy bár természetes sűrű a forgalom, senki sem ideges, nem hallatszik dudaszó. (Egyébirányt 1982-ig alanyi jogon járt minden 18. életévét betöltött belga állampolgárnak a jogosítvány, orvosi vizsgálat nélkül, ha írásbeli nyilatkozatot tett arról, hogy elolvasta a KRESZ-t). Troli nincs Brüsszelben, buszokat pedig azért nem láttunk megérkezésünk napján, mert a sofőrök éppen sztrájkoltak. Ebből különösebben senki sem csinált problémát, állítólag rendszeres időközként előfordulnak egynapos munkabeszüntetések. Az eredményt pedig előre nyugtázni lehet: a kormány enged a követeléseknek, s mindenki boldog, hogy teljesítette a kötelességét.

Multikulturalitás

Mint ismert, Brüsszelt sokan a multikulturalitás fővárosának tekintik, s ezt én is megtapasztaltam. Jellemző, hogy az egyik este, a vendéglőben, ahol a vacsoránkat fogyasztottuk, a közeli asztalnál egy hatfős társaság ült édes harmóniában: két fehér ember, két arab és két ferde szemű. Az utcák azonban sok helyen szemetesek, és félig nyitott köztéri vizeldéket lehet igénybe venni szükség esetén, olyat is láttunk, amelyik épp egy templom falához van csatolva… A vendéglősök az utcáról csalogatják be a potenciális ügyfeleket, az egyik útkereszteződésnél pedig zsonglőr szórakoztatja a várakozó gépjárműveket annak reményében, hogy valaki pénz tesz a zebrára kitett kalapjába. Az Európa Parlament egyik épületfalának tövében hajléktalanok cuccoltak le, és élik mindennapjaikat a mellettük naponta munkába siető euróbürokraták közönye közepette, az intézmény bejáratainál pedig állig felfegyverkezett katonák emlékeztetnek arra, hogy 2015-ben a biztonságra különös figyelmet kell fordítani.

Ciucur Losonczi Antonius



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter