Brit mérnök találta ki Armstrong híres mondatát?

Brit mérnök találta ki Armstrong híres mondatát?

Magának tulajdonítja egy idős és
– eddig – teljesen ismeretlen brit mérnök a
világ talán leghíresebb
mondatát, azt, amelyet Neil Armstrong mondott
negyven éve, a Hold felszínére
lépve.

Armstrong, aki az emberiség
történetében először vetette
meg lábát egy másik égitesten,
a holdkomp létrájának utolsó
fokáról lelépve azt üzente a
világnak sisakmikrofonján keresztül,
hogy “kis lépés egy embernek, hatalmas
ugrás az emberiségnek”.

Az Apollo-11 űrhajósa
néhány éve úgy
emlékezett vissza egy beszélgetésen,
hogy ő alkotta az azóta is rendszeresen
idézett mondatot, méghozzá már
a landolás után, a
leszállóegységben várakozva.
Hozzátette ugyanakkor, hogy “sok más
tennivaló volt” azokban a percekben, és
valójában nemigen koncentrált a
Holdon mondandó első szavakra.

Most azonban a brit sajtó előkerített
egy 73 éves angol villamosmérnököt,
aki a Holdra szállás idején az
amerikai űrkutatási hivatal (NASA) egyik
ausztráliai nyomkövető
radarállomásán dolgozott.

A Berkshire grófságbeli Newburyben
élő Gary Peach elmondta, hogy
a Canberrához közeli
figyelőállomáson éppen az
utolsó előkészületek zajlottak az
Apollo történelmi küldetése
előtt, amikor eszébe jutott, hogy esetleg nem
kellene “az amerikaiakra” bízni a Holdon kimondott
első szavak kitalálását.
Attól tartott, hogy a holdfelszínre
először lelépő űrhajós
szájából valamilyen túl
könnyed, netán némi
trágársággal fűszerezett
felkiáltás szaladhat ki, és ez
kerül be a történelemkönyvekbe,
ezért állt elő saját
javaslatával, amelyet megosztott az
állomás vezetőjével.

Peach a mondatot legközelebb Armstrong
szájából hallotta, és azt
gyanítja, hogy a kifejezést főnöke
továbbíthatta a NASA-központba.

Az idős mérnök saját
bevallása szerint nem csinál nagy ügyet
abból, hogy nem őt tartják számon
a Holdon elhangzott első mondat
szerzőjeként; a The Daily Telegraph
szerdai idézete szerint Peach ezt mindössze
“kisebb bosszúságként” éli
meg.

Armstrong egyébként sokak szerint elrontotta
a történelmi mondatot, mivel a
felvételen úgy hangzik, hogy egy
lényeges értelmezési szerepet
betöltő határozatlan névelő
kimaradt.

Az eredeti mondat az lett volna, hogy “That’s one small
step for a man; one giant leap for mankind” – tehát
a kifejezés első felében “egy” ember kis
lépéséről lett volna szó.
Az “a”, vagyis az angol nyelvben használatos
határozatlan névelő azonban nem
hallatszik a korabeli hangfelvételen, és ez
kissé összekuszálja a mondat
értelmét, mivel a “man” szó
névelő nélkül az angolban
gyakorlatilag ugyanazt jelenti, mint a mondat
második felében használt “mankind” –
emberiség.