Bravúros zongorajáték, festői szimfónia

Răzvan Dragnea, Jankó Zsolt és a szimfonikus zenekar tagjai. Fotó: Dr. Ovidiu Bălănean
Răzvan Dragnea, Jankó Zsolt és a szimfonikus zenekar tagjai. Fotó: Dr. Ovidiu Bălănean
Múlt csütörtökön újabb három remekmű csendült fel a filharmónia szimfonikus zenekarának tolmácsolásában, s alkalmunk volt meghallgatni egy igazi zongoravirtuóz nagyszerű játékát.

Az est folyamán Berlioz-, Liszt- és Schumann-művek csendültek fel, a dirigens ezúttal a filharmónia állandó karmestere, Jankó Zsolt, meghívott szólista pedig Răzvan Dragnea zongoraművész volt.
Elsőként Louis Hector Berlioz (1803–1869) francia zeneszerző Lear király nyitányát játszotta a zenekar. A francia zeneszerző eredetileg orvosnak készült, de ez irányú tanulmányait abbahagyta, s a párizsi konzervatóriumban tanult tovább. Mint fiatal komponista több ízben is pályázott a Római-díjra, s ezt végül a Szardanapál utolsó éjszakája című kantátájával el is nyerte, elutazott Rómába, azonban nem találta a helyét és visszament Párizsba. Zeneszerzőként és -kritikusként dolgozott. Elismert karmester volt. Műveinek java programzene, irodalmi eredetű témák feldolgozása, fantáziadús zenei színekkel. Jellemző vonásuk az egységet biztosító visszatérő téma. Nyitányokat, szimfóniákat, kórusműveket, operákat, dalokat komponált. Meghangszerelte a Rákóczi-indulót és belefoglalta a Faust elkárhozása című szimfonikus művébe. A Lear király nyitányt 1831-ben írta, Shakespeare azonos című műve alapján, s 1833-ban mutatták be. A drámai muzsikát, mely ezt a nyitányt jellemzi, igazi élmény volt hallgatni. A közönség nagy elismeréssel fogadta.

A Haláltánc

Ezután Liszt Ferenc (1811–1886) magyar zeneszerző egyik kedvelt, zongorára és zenekarra komponált műve, a Haláltánc fantázia csendült fel. E versenyművet 1859-ben öntötte végleges formába Liszt, és 1865-ben Hágában mutatták be. A Haláltáncot a közvélekedéssel ellentétben nem Hans Holbein ismert fametszet-sorozata ihlette, hanem a pisai temető falán található, A halál diadala című freskó, középpontjában a Halállal. A vendégszólista, a nagy tudású fiatal zongoravirtuóz Răzvan Dragnea az egyik legismertebb és legaktívabb romániai zongoraművész, aki nem először koncertezett Nagyváradon. A csütörtök esti hangverseny hallgatósága ennek a nagyon tehetséges fiatal művésznek a játékában gyönyörködhetett. Nem is maradt el a hatalmas taps. Az előadóművész az elismerést megköszönve újra a zongorához ült és egy nagyszerű Rahmanyinov-zeneműből játszott részletet.

Rajnai szimfónia

A hangverseny második részében Robert Schumann (1810–1856) III., Esz-dúr szimfóniája (op. 97) hangzott el, melyet a német zeneköltő a kölni érsek bíborossá való szentelésének alkalmából írt, 1850-ben. Az öttételes művet a zeneszerző Rajna-parti epizódnak nevezte el, és a kanyargó folyó festői vidékének hangulatát igyekezett zenében kifejezni – egyfajta művészi tisztelgésként hazája előtt. A szimfóniát Düsseldorfban mutatták be a szerző dirigálásával, 1851-ben. Bár számozása szerint harmadik helyen áll Schumann négy szimfóniája között, valójában a zeneszerző utolsó szimfóniája.
A csütörtök esti hangversenyt Jankó Zsolt, a nagyváradi állami filharmónia állandó karmestere vezényelte, nagyszerű érzékkel és kiemelkedő tudással. Ez jellemezte a szimfonikus zenekar játékát is, méltán vívták ki a közönség elismerését.

Dérer Ferenc



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter