Bővítés, harc és együttműködés

A NATO-nak meg kell hívnia soraiba Horvátországot, Albániát és Macedóniát, nyitva kell hagynia kapuit más országok, így Grúzia és Ukrajna előtt, nem veszítheti el Afganisztánt, Oroszországot pedig meg kell győznie, hogy csatlakozzék egy rakétavédelmi pajzs létrehozásához – ezeket a fő gondolatokat mondta el szerdán reggel Bukarestben George Bush amerikai elnök.

Bush a NATO-csúcstalálkozóra érkezett a román fővárosba, s a transzatlanti fórumon mondott beszédet. A Fehér Ház lakója úgy vélekedett, hogy a NATO-nak meg kell nyitnia az Ukrajna és Grúzia majdani felvételéhez vezető utat. Ez ugyanis szerinte arra ösztönzi az integrálódni vágyó két országot, hogy megmaradjon a demokrácia útján, egyben jelzés is lesz számukra, hogy szuverén és független államként létezzenek a jövőben is. Kifejezte reményét, hogy a csúcstalálkozón meghívást kap a szövetségbe Horvátország, Albánia és Macedónia, de szerinte meg kell kezdeni az intenzív párbeszédet Bosznia-Hercegovinával és Montenegróval, nyitva kell hagyni a kapukat Szerbia előtt is.
Afganisztán témája központi helyet kapott a beszédben. Bush emlékeztetett arra, hogy 2001. szeptember 11. után a NATO-államok példásan fogtak össze, felismerve, hogy a terrorista támadások nyomán lényeges stratégiaváltásra van szükség. Ennek a küzdelemnek egyik színtere Afganisztán. Ott 55 ezer katona harcol annak érdekében, hogy ez az ország a demokrácia útján haladhasson. Ma már egyetlen afgán várost sem ellenőriz az ellenség – hangoztatta. Nicolas Sarkozy francia elnököt idézve egyetértett azzal, hogy a szövetség nem engedheti meg magának, hogy elveszítse Afganisztánt.
Rámutatott, Irakban sem stabil a helyzet, folytatódik a harc a terroristák és a szélsőségesek ellen, de vannak már fontos eredmények is. Jelenleg tíz NATO-tagállam katonai ereje próbálja megerősíteni az ottani demokráciát – mondta.
Kijelentette, hogy Oszama bin Laden fenyegetéseit komolyan kell venni, a terrorizmus elleni harcban a legnagyobb fokú készültségre és együttműködésre van szükség, hiszen ezt a kollektív védelemről szóló NATO-alapelv is megkívánja.
A mai fejlett technológiát bizonyos országok – például Irán – nukleáris fegyverek és ballisztikus rakéták  gyártására akarja felhasználni, fenyegetve ezzel Európát is – figyelmeztetett az elnök, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok ezért szorgalmazza az amerikai rakétavédelmi rendszer kelet-európai kiterjesztését.      Leszögezte azonban, hogy ez nem Oroszország ellen irányul, Moszkva ma már nem a NATO ellensége, a hidegháború véget ért. Sőt az atomfegyverek ma már közös fenyegetettséget jelentenek – fejtette ki. Felszólította Oroszországot, hogy vegyen részt az ezzel kapcsolatos stratégiai együttműködésben, amelyről Vlagyimir Putyin elnökkel a csúcstalálkozón és később Szocsiban is egyeztetni kíván.
Bush felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO ma már alkalmazkodott az új körülményekhez, nem csupán Európát védő “statikus” szövetség, a föld számos térségébe is elküldi haderőit. Szerkezetileg is átalakult, hogy szembenézhessen a jövő kihívásaival, fenyegetéseivel.