„Borovszky”- köteteket kapott a Szent László Líceum

„Borovszky”- köteteket kapott a Szent László Líceum
Szerda délelőtt Demeter Katalin konzul a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum tanári szobájában ünnepélyesen átadta Konrád Katalin igazgatónőnek a Borovszky Samu által szerkesztett monográfia reprint köteteit.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium megbízásából Magyarország kolozsvári főkonzulátusa a Borovszky Samu által szerkesztett monográfia reprint kiadásait juttatja el az erdélyi, illetve partiumi magyar oktatási közintézményekbe.

„Egy lelkes és bátor írói gárda óriási munkára vállalkozott. Megírja Magyarország történetét és jelenkorát vármegyénkint, városonkint, olyan kiterjedésben, olyan részletességgel, a minőre nincs példa a gazdag külföldi irodalomban. Ez is legyen dicsősége Magyarországnak”- jegyezte le annak idején Jókai Mór a legelső kötet bevezetőjében. A kitűzött grandiózus célhoz méltó nagyszabású munka csaknem egy emberöltőn keresztül folyt a milleniumtól kezdve, úgyhogy az első kötet munkatársai közül sokan már nem is érték meg az utolsó példány nyomdába kerülését. Ahogy a Bihari Naplónak nyilatkozó Demeter Katalin konzul fogalmazott, a végeredmény a korabeli tudomány igényességével rajzolja fel azt az életet, melyet az alkotóközösség maga előtt látott. Szinte magunk előtt látunk a rengeteg erdőt és a jól termő szántóföldeket, a gyárakat és korszerű bányákat, a kiépülő modern gazdaság ugrásszerű fejlődését. Ódon templomokat és kolostorokat, a magyar és európai kultúra fellegvárait, ősi várakat és vadonatúj kastélyokat. Szembesülünk azzal, miként épültek fel a vármegyék: sok-sok közösségből, összetartó családokból, egyházközségekből, etnikai csoportokból, egyesületekből és dalárdákból, számos vállalkozásból, állami intézményekből, falvakból és városokból. Megtudjuk, miről álmodtak, hogyan boldogultak, mit terveztek a korabeli emberek, miként ünnepeltek, dolgoztak és alkottak, küzdöttek meg azért, ami az övék volt. S érzékeljük, miként gondolkodtak szűkebb és távolabbi hazájukról, gondolkodtak a nemzetükről.

„Szent grál”

Születésekor státusz szimbólum volt benne szerepelni és persze megrendelni is. Trianon után pedig, Közép-Európa darabokra törését követően egészen új szerepet kapott. Az egykor volt országot lehetett megismerni a maga rendkívüli sokszínűségében. Azt az országot, melynek közösségeit még nem választották el egymástól határok sem fizikai, sem lelki értelemben. A létező szocializmus szebb időket látott könyvespolcainak féltve öltött kincse lett a „Borovszky”. Olvasása közben hírt adott arról, hogy túl az internacionalizmuson volt nekünk egy másik életünk is.

Azt is mondják, hogy a „Borovszky” a magyar könyvkiadás szent grálja. A Magyarország vármegyéi és városai legfontosabb tanulsága ugyanakkor, hogy közösségekre van szüksége minden jól működő országnak. Olyan közösségekre, amelyekben otthon lehetünk, amelyek szolgálják az életünket, s amelyekhez mi is hozzátehetjük a magunkét. Szükségünk van a múltunkra, hogy tudjuk, honnan jövünk, mit is ér a mostani közös életünk, és lehessen tervünk egy szebb, egy minden értelemben gazdagabb közös jövőre.

21 vármegye van bemutatva 26 kötetben, a Bihar vármegyéről és Nagyváradról szóló rész előszavát Tisza Kálmán írta. „Nekem, mint váradinak, nagyon fontos, hogy szülővárosomnak az oktatási intézményeibe el tudjam juttatni ezeket a kiadványokat, hogy az itteni gyerekek is tudjanak belőle informálódni, tanulni”- hangsúlyozta a diplomata. A hálás köszönetet nyilvánító Konrád Katalin igazgatónőtől megtudtuk, hogy a köteteket az iskola könyvtárában böngészhetik a tanárok és a diákok.

Ciucur Losonczi Antonius