Borokat áldottak a Bazilikában

Borokat áldottak a Bazilikában
Nagyvárad- Csütörtök délután a Székesegyházban a szentmisét követően tavaly után ismét sor került a hagyományos János-napi boráldásra Mons. Fodor József általános helynök közreműködésével.

 

Az Európai Borlovagrend Érmelléki Legátusának, a Zichy Ferenc Borklubnak, a Vincellér Egyesületnek és a Zichy Tivadar Diószegi Gazdakörnek a képviselői, valamint más bortermelők vettek részt csütörtök délután azon, a váradi Székesegyházban zajlott szentmisén, melynek végén Mons. Fodor József általános helynök megáldotta az elhozott borokat.

Bevezetőjében felidézte, hogy egy régi szokást elevenítettek fel tavaly, s folytatnak az idén János apostol és evangélista ünnepén, aki Jézusnak kedvenc és szeretett tanítványa, ezt követően pedig a Boldogságos Szűzanya oltalmazója és védelmezője volt a Megváltónk mennybemenetele után. A tizenkét apostol közül ő az egyetlen, aki nem lett vértanú, hanem természetes halált halt. Krisztus istenségét bizonyította, a negyedik levelét főleg ezzel a szándékkal írta meg. A boráldás szokása a 15. századtól kezdve terjedt el, azóta kérik Istent, hogy áldja meg a termelők munkáját és fáradozását, hiszen Jézus is megbecsülte a bort. A kenyér mellett a legfontosabb táplálékának tartotta az emberi nemnek, s az utolsó vacsorán a szentmise anyagává tette.

Borászok patrónusa

Az evangéliumi részlet Szent János könyvéből szólt. Prédikációjában Mons. Fodor József az alkalomhoz illően Szent Jánosról beszélt, többek közt arra hívta fel a jelenlevők figyelmét, hogy általában lányosnak ábrázolják, pedig egyáltalán nem volt az, sőt, őt és testvérét, Jakabot Jézus a mennydörgés fiainak nevezte. János a szőlőtermelők és a borászok patrónusa, ennek eredete egy legenda vagy anekdota, mely szerint nem ártott neki a kígyó által felajánlott mérgezett ital.

Egy másik szokás szerint ugyanakkor a megszentelt borból az otthon levő borba is öntöttek, hogy ne romoljon el. Gyógyszernek is használták, mert Isten jótéteményét fedezték fel benne, sőt egyes vélemények szerint a bornak tekintélye van, ezért ügyeltek arra, nehogy „az istenfélő bor” kifogyjon.

– Mi is megáldjuk a borokat, és kérjük Istent, hogy teremtsen olyan közösséget, melynek tagjainak életét a jóság, a szeretet, a vidámság és az öröm jellemezze, s ebbe nem tudjon belerondítani a gonosz lélek és az emberi rosszakarat- mondta a vikárius.

Ciucur Losonczi Antonius

Címkék: , ,