Borlovagok az ezer pince falujában

Borlovagok az ezer pince falujában
Az Európai Borlovagrend Magyarországi Konzulátusának Ózdi Lovagi Széke rövid látogatást tett az Érmelléken, ahol a vidék szőlészetével és borászatával, hagyományaival és az ott élő emberekkel ismerkedtek.


Az ózdi dr. Csutak István így összegezte élményeit: “Borlovagrendünk egyik fő feladatának, céljának tekinti a Kárpát-medencei szőlő- és borkultúra hagyományainak kutatását, a jelenlegi viszonyok megismerését, ahol szerény eszközeink lehetővé teszik, ott a borászok munkájának segítését. Ezt csak úgy tudjuk teljesíteni, ha meglátogatjuk az egyes borvidékeket, ott ismeretségekre teszünk szert, baráti kapcsolatokat alakítunk. Régóta végezzük már ezt a munkát, így vannak borász barátaink a Délvidéken, Szerémségben, de említhetem a felvidék borász barátainkat Kürt és Béla környékéről. Az erdélyi borászok közül is többhöz jó baráti viszony fűz bennünket, így törzsvendégeknek számítunk Arad-hegyalján, a nagyenyedi, ill. gyulafehérvári borvidéken is. Persze, vannak még fehér foltok, például többet kell mennünk a Küküllő-mentére, a Bánságba. Ilyen „fehér-folt” keresése közben jutottunk el az Érmellékre, ami régi történelmi borvidék, híreink szerint az itt élő és dolgozó borászok az utóbbi időben jelentős erőfeszítéseket tettek a vidék régi borászati hírnevének a visszaszerzésére, újraalapozása érdekében. Megkértük hát az értacsai Kóka István barátunkat, aki tagja borlovagrendünknek, és éppen az Ózdi Lovagi Székben borbíró, szervezzen egy villámlátogatást így a szüret előtt a vidéken.”

Barátságos, egyszerű emberek

A programot környékbeli barátaimmal igyekeztünk úgy összeállítani, meséli Kóka István borbíró, hogy amennyire az idő engedi, a látogatók kapjanak egy teljes keresztmetszetet az Érmellék borászatáról. Azt is igyekeztünk megmutatni, kik laknak ezen a vidéken, milyen kötődése van az itteni embernek szülőföldjükhöz. Így egy-egy kis közepes és nagyobb léptékben gazdálkodó borászat mellett büszkén mutattuk meg a környék természeti és történelmi nevezetességeit. Kalmár Ákos, az Ózdi Lovagi Szék vezetője a következőképpen emlékezik a látottakra: „Rengeteg élmény halmozódott fel bennünk, amit talán még nem is volt időnk rendszerezni. Először a borokról: nagyon széles skálán mozogtak a kóstolt borok, köztük voltak igen kiválóak, és voltak olyanok, amelyek esetében még van min elgondolkodni. Egyes tételek szépen mutattak olyan ásványos jegyeket, amelyeknek megjelenését a gazdák konkrétan kötni tudták az adott ültetvény talajának tulajdonságához. Úgy látjuk, nem alakult ki egy egységes személet azzal kapcsolatba, hogy milyen fajta szőlőknek lehet itt igazi jövője. Ezzel kapcsolatban talán a francia kékszőlő fajták valamelyes túlsúlyát lehet érezni, de vannak ígéretes kezdeményezések az ősi fajtákhoz való visszatérésre is. Szerintem ezt az idő majd eldönti. Én most inkább az itt élő emberekkel kapcsolatos benyomásaimat szeretném összegezni. Igen barátságos, egyszerű embereket ismertünk meg, akik láthatóan keményen megdolgoznak azért, amijük van, ám azt szívesen adják a látogatónak. Köszönet érte.

Borvidék festményeken

Az Ottományi Udvarházban látottak és hallottak csak megerősíteni tudják ezt a véleményünket. Összességében nagyon jól éreztük itt magunkat, és úgy hiszem, ezt nemcsak a magam nevében, hanem mindannyiunk nevében mondhatom. Utazásunkra eljött velünk Valdimir Plachy, morva származású, felvidéki festőművész barátunk, aki borlovagrendünk tagjaként a magyar borvidékeket is megörökíti festményein. Ő, miközben számos vázlatot készített, például a szalacsi pincéknél, megjegyezte: a vidék, az itt élő emberek annyira megtetszettek neki, hogy akár itt is tudna élni, közöttük.” A szalacsi pincesor bejárása után egy helyi termelő, Nagy László pincéjében vendégeskedtek a borlovagok, ahol a különféle borok mellett az ahhoz járó sajtos és füstölt ételek közül is válogathattak. Kalmár Andrást idézve, a következőképpen búcsúztak vidékünktől: „reméljük, hogy nem utoljára jártunk ezen a vidéken, jövünk még máskor is megnézni, hogy az itteni emberek, a szőlészek és borászok, barátaink, jelmondatunkat felhasználva, hogyan munkálkodnak Isten és a bor dicsőségére.”



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter